A francia sportdiplomácia erejének markáns lenyomata, hogy az ország az 1998-as világ- és a 2016-os Európa-bajnokság elnyerésével is egy kibővített, átalakított futballtorna megrendezésére kapott felhatalmazást. Mert amíg a XX. század utolsó vb-jén 24 helyett már 32 ország nemzeti válogatottja vehetett részt, addig a mostani Eb-mezőny először nem 16, hanem 24 tagú. A több csapat több mérkőzést, egyúttal több stadiont, illetve szurkolót jelent. Így a 2012-es lengyel–ukrán viadalhoz képest 65 százalékkal több, 51 meccset játszanak, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pedig a televíziós jogok értékesítése, a jegybevételek és a szponzori szerződések bevételi oldalán is igyekszik lépést tartani a közel kétharmados előrelépéssel. Az UEFA összesen 450–500 millió eurós, azaz 141–157 milliárd forintos bevételt remél a seregszemlétől, ez az összeg négy éve még mindössze 300 millió euró volt.
A sportlétesítmények szigorú előírásait hűen tükrözi, hogy az 1998-as vb-t befogadó arénák közül csak a párizsi Stade de France felel meg a kor követelményeinek, a többi kilenc közül öt teljesen felújított, négy pedig vadonatúj. Mindez 1,6 milliárd eurójába kerül Franciaországnak. A legtöbb pénzt a 405 millió eurót felemésztő lyoni komplexum viszi el: az 59 ezer fős befogadóképességű arénát egy 50 hektáros sportközpont szívében húzták fel: új edzőközpont és szállodák kapcsolódnak hozzá. A különleges formájú tetőszerkezet miatt az épület messziről úgy néz ki, mint egy hatalmas esernyő. A Lens városában található 38 ezres Bollaert-Delelis felújítása került a legkevesebbe: hiába építették 1933-ban, 2014– 2015-ben 70 millió euró is elég volt a renoválására. A tíz helyszín közül egyébként a legkisebb a 33 ezer férőhelyes toulouse-i stadion, a legnagyobb pedig a már említett Stade de France a maga 80 ezer fős kapacitásával.
Közel egymillió szurkoló már tavaly nyáron, a csoportbeosztás ismerete nélkül jegyhez jutott: az UEFA rendszerébe 11,26 millió igénylés futott be, ezek közül 1,2 millió a döntőre. A szerencsések sorsolás útján vásárolhattak belépőt, s erről e-mailben már értesítést kaptak. A második körben december 14-től ma délig újabb 800 ezer tikettet dobott piacra a szövetség. Ez a szám úgy jött ki, hogy minden részt vevő ország megkapta a férőhelyek 20 százalékát az adott stadion befogadóképességéhez mérve. Egy ember négy jegyre regisztrálhatott, és februárban értesítik őket, sikerrel jártak-e. Márciusban és áprilisban jön a harmadik szakasz, az online jegybörze. A jegyhez jutottak itt cserélhetnek, vagy visszaadhatják azt a belépőjüket, amelyet mégsem akarnak felhasználni. A 2012-es Eb 1,44 milliós nézőcsúcsa egészen biztosan meg fog dőlni, pedig ez a látogatottság összecsapásonként 46 481 szurkolót jelentett Lengyelországban és Ukrajnában.
A futballtornákon egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szurkolói zónák. Minden Eb-helyszínen lesz ilyen, a legnagyobbat az Eiffel-torony lábainál elterülő Mars-mezőn állítják fel. Párizs hárommillió látogatóra számít június 10. és július 10. között, a minőségi vendéglátásra pedig nem kevesebb mint 10 millió eurót költ. A szervezők azt ígérik, Európa legnagyobb kivetítője előtt egyszerre 120 ezren követhetik nyomon élőben a találkozókat. A terrortámadások miatt biztonsági ellenőrzés után lehet csak bejutni, több száz rendőr felügyeli majd a tömeget. A Szajna partján felállítandó sátrakban mind a 24 részt vevő ország ételspecialitásait megkóstolhatják az érdeklődők, és a fővárosban 600 önkéntes segíti majd a drukkereket az eligazodásban. Az viszont a biztonságpolitikai szakértőket is megosztja, hogy rend lesz-e az Eb-n. A többség azt mondja, a stadionokon belül és azok környékén biztosan nem lesz újabb merénylet, a forgalmasabb utcákon, tereken vagy a tömegközlekedési eszközökön viszont nehezebben garantálható a biztonság.
