Lapunk például a Metro nagykereskedelmi lánc egyik áruházában fedezte fel, hogy a spanyol sertéslapocka kis tételben kilónként negyven, nagy tételben vásárolva 166 forinttal olcsóbb, mint a magyar termelőtől és feldolgozótól származó lapocka. Ha egy kereskedő vesz ötven kilót, bruttó 659 forintért juthat kilónként az ötszázalékos kulccsal adózó termékből. Ehhez képest az egész csirke kis tételben 697, nagy tételben 549 forintba kerül.
Nem meglepő, hogy a nyugat-európai sertéshús Magyarországon talál vevőt magának, az orosz embargó miatt ugyanis a termelő országokban nagy felesleg halmozódik föl. Oroszországba korábban 800 ezer tonna sertéshús került az EU-ból, kétmilliárd euró értékben, ami a teljes uniós sertésexport harmadát jelentette. A nyugati sertéstartóknak tehát még kapóra is jött a magyarországi áfacsökkentés: könnyebben passzolják el nálunk export árualapjukat, s nemcsak a hazai eredetű sertéssel kelhetnek versenyre, de a magasabb adótartalmú egyéb termékekkel is.
Hogy lehet az, hogy a több ezer kilométerről ideutaztatott, folyamatosan hűtött spanyol disznóhús kevesebbe kerül a boltban, mint a hazai tenyésztőktől átvett sertéshús? Elsősorban az hozza helyzetbe a nyugat-európai tenyésztőket, hogy sokkal hatékonyabban állítanak elő egy kilogramm sertéshúst, mint a magyar ólakban. Ennek egyik összetevője a táplálásban rejlik. Spanyolországban például előszeretettel használnak tápként amerikai, génkezelt kukoricát, ami jóval olcsóbb megoldás, mint a hagyományos takarmányozás – nem véletlen, hogy az amerikai sertéshús-önköltség mintegy 25 százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál. De nem csak a táplálás különbözősége miatt kerül kevesebbe a spanyol vagy a holland sertéshús a magyarnál, a miénknél százszor jobban megszervezett nyugati termelési lánc is sokat segít az árak lefaragásában.
Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentését minden szakmai szervezet támogatja. A baromfitenyésztők mellett a tejtermelők és a zöldség- gyümölcs ágazat is ötszázalékos adókulcsot szeretne. Erre szerintük nemcsak azért lenne szükség, hogy versenyképesebbé váljanak, hanem hogy fehéredjen a kereskedelem. Szakmai berkekben úgy tartják, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat lehet az áfacsalások tekintetében a legfertőzöttebb. Itt becslések szerint átlagosan 40 százalék körül van a feketegazdaság aránya. Ez mintegy 60-70 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. A kormányzat ugyanakkor hajthatatlannak tűnik, s talán csak a tejágazat reménykedhet az áfacsökkentésben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis az előző kormányinfón kijelentette, hogy nincs meg a támogatottsága a kormányon belül újabb élelmiszer-piaci áfacsökkentéseknek. – Van, aki ilyen lépést támogatna, de nem reális, hogy további áfacsökkentés most a kormányon belül támogatottságot kaphat – fogalmazott a tárcavezető.
