Nem találják helyüket a menekült nők

Megváltoztathatja az unió gazdaságát a bevándorlási válság, nem tudni, jut-e munka az érkezőknek.

Miközben egyes vélemények alapján az Európába érkező menekültek a keresztény kultúra jövőjét fenyegetik, vannak olyan vélemények is, amelyek szerint kifejezetten hasznosak lehetnek a kontinens gazdasága számára. Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa például a múlt héten úgy nyilatkozott az amerikai CNBC csatornának, hogy a menekültválság erősítheti a földrész gazdaságát. Szerinte a különböző állami költekezések, amelyeket a migránsok fogadására indítottak az országok, ösztönző hatással vannak a gazdaságra. Mint mondta, az államok készek pénzt áldozni a menekültek elhelyezésére és további megsegítésére, így az integrációra és a munkaerőpiacon való elhelyezésükre. A biztos szerint ez növelheti a keresletet a hitelekre, ami emelheti az uniós kamatszintet, amely az elmúlt évek pénzügyi szigora miatt alacsonyan áll. Mint mondta, már csak azért is kedvezően hathat a munkaerőpiacra a menekültek érkezése, mert sok a betöltetlen állás.

A Női menekültek és menedékkérők az Európai Unióban című brüsszeli rendezvényen ez a téma többször felvetődött. Több politikus fontos szempontként nevezte meg a Moscovici által is elmondottakat, hiszen az, hogy miként sikerül elhelyezni a nagy számban érkező embereket a munkaerőpiacon, kardinális kérdés az EU gazdaságára nézve. A probléma megoldásának fontos állomása lehet, hogy plenáris ülésen szavaz az EP a Mary Honeyball brit szocialista képviselő által kidolgozott javaslatcsomag elfogadásáról. Ebben többek között az is szerepel, hogy a parlament felszólítja a tagállamokat a menekült és menedékkérő nők munkaerő-piaci részvételét lehetővé tevő különleges intézkedések végrehajtására. Ideérti a nyelvórákat, az írni-olvasni tudást fejlesztő programokat, az élethosszig tartó tanulást és szakképzést. A konferencián beszédet tartó Honeyball elmondta, 2016 eleje óta a nők és gyerekek teszik ki a Görögországba érkező menedékkérők 55 százalékát, tavaly ez az arány nem érte el a 30 százalékot. Hogy pontosan mekkora összegből lehet kigazdálkodni a politikus elképzeléseit, arról a konferencián nem esett szó.

– Ezeknek az embereknek helyük van az EU munkaerőpiacán. Németországban jelenleg közel egymillió menekült van, közülük sok gyerek és olyan, aki később haza fog menni. Ötszázezer munkavállaló elhelyezése azonban nem jelenthet gondot – erről Szanyi Tibor beszélt lapunknak az EP-ben a konferencia keretében zajló sajtószemináriumon.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának politikusa szerint a „kék banán”, azaz a többek között Londont, Brüsszelt, Amszterdamot, Kölnt, Frankfurtot, Bázelt és Zürichet lefedő terület alkalmas arra, hogy munkát adjon a menekülteknek. A kék banán a világ egyik legnagyobb koncentrációját mutatja lakosság, tőke és ipar tekintetében, az MSZP politikusa úgy fogalmazott, az itt betölthető, egyszerűen végezhető állások bárki számára elérhetők, a bevándorló nőknek és férfiaknak egyaránt. Szerinte a gyárban és futószalag melletti betöltetlen munkákra tökéletes megoldást jelenthet a beáramló tömeg. A közgazdasági végzettségű Szanyi Tibor ugyanakkor hozzátette, a mindenkit befogadó politika mögött a nagytőke áll, szerinte jól jön a befektetőknek az olcsó, gyakran fél áron alkalmazott munkaerő, ezzel le tudják törni a béreket.

Egész más a véleménye a témáról az Európai Néppárt képviselőjének, Pelczné Gáll Ildikónak. Szerinte nem áll rendelkezésre az a pénzügyi forrás, amekkora kötelezettségekkel járna a Honeyball-féle javaslatcsomag végrehajtása. A Fidesz politikusa azt mondta, még a jogi segítségnyújtás alkalmával kötelező tolmácsolásra sincs elég pénz. – Értem én a migránsválság fontosságát, de ötmillió fiatal munkanélküli van az unióban, az ő problémájukat is meg kell oldani – tette hozzá Pelczné Gáll Ildikó, az EP alelnöke.