Cáfolták a TTIP-tárgyalások bukását

AZ EU főtárgyalója reagált a német gazdasági miniszter szavaira.

„Jelentős kérdésekben nagyon eltérnek” az álláspontok, és végső soron azt kell értékelni, hogy az előnyök felülmúlják-e a hátrányokat – mondta Seibert, hangsúlyozva, hogy a megállapodás aláírásával nem engednek az európai és német sztenderdekből.

Tanja Alemany, a minisztérium szóvivője ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte, hogy a feleknek egyetlen tárgyalási fejezetben sem sikerült közös álláspontra jutniuk, fontos kérdésekben egy tapodtat sem mozdult el az Egyesült Államok. Ezért jutott a gazdasági minisztérium arra a következtetésre, hogy idén nem sikerül aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást.

A német gazdasági szervezetek bírálták Sigmar Gabriel TTIP-szkepticizmusát. Eric Schweitzer, a német kereskedelmi- és iparkamara (DIHK) elnöke kijelentette: a TTIP-tárgyalások kétség kívül kihívást jelentenek, de „közösek az érdekeink és az értékeink”, ezért változatlan energiával folytatni kell a megbeszéléseket az Egyesült Államokkal.

Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke meglepőnek nevezte Gabriel nyilatkozatát, és azt követelte, hogy a szövetségi kormány „jóval nagyobb erőbevetéssel” nyújtson nyilvános és politikai támogatást a megállapodás érdekében.

Thilo Brodtmann, a gépipari szövetség (VDMA) ügyvezetője szerint az exportorientált Németország gazdasági miniszterének feltétel nélkül ki kell állnia a szabadkereskedelem mellett. A szabadkereskedelem túl fontos, semhogy pártpolitikai érdekek oltárán feláldozzák – mondta.

Támogatást kapott viszont Gabriel a szakszervezeti világból.

„Mindaz, ami eddig nyilvánosságra került a megállapodásról, ellentmond az európai együttélésről vallott elképzelésünknek” – mondta Robert Feiger, az építőipari szakszervezet vezetője.

A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.