A mezőgazdaság nem fogja elbírni a béremelést

A MOSZ szerint az ágazatban így is 8-9 hónap bérét kell 12 részre osztani.

Csökkent az egyéni gazdaságok, nőtt a gazdasági szervezetek száma; egyre nagyobb az egyéni gazdaságok és egyre kisebb a gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület átlagos nagysága. A gazdasági szervezeteknek a többsége, az egyéni gazdaságoknak a fele foglalkozik növénytermesztéssel, és növekszik a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdák száma – derül ki a KSH Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírásának legfrissebb eredményeiből. Az összeírást 2016 nyarán végezték.

Más kérdés, hogy érzékelhető nyomás a munkaerő megszerzése oldaláról. Ez az átlagbéreket emelni fogja – mondta Horváth Gábor. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban robbanásszerű műszaki fejlesztésnek lehetünk tanúi. A növénytermesztésben például az automatizálásnak egyre nagyobb szerepe van. Ugyanakkor ezek a gépek nagyon felkészült szakembereket kívánnak, akik már nem kalapáccsal szerelnek, hanem bizony az informatikához is értő profik, akikből kevés van. Ráadásul az iskolák sem bocsátanak ki elegendő, megfelelő műszaki felkészültségű fiatalt. A hiányt nyilvánvalóan muszáj pótolni, mert az új mezőgépeket esetenként akár százmillió forintot is meghaladó beruházással szerezték be. A műszaki fejlesztések másik oldala, hogy ezekhez az eszközökhöz szakemberek szükségesek ugyan, de más dolgozók munkáját pedig kiváltják, azaz végső soron a foglalkoztatottságot csökkentik. A MOSZ főtitkára szerint a tervezett béremelés a mezőgazdaságban nem fog teljesülni, a fentebb említett technikai mutató, az átlagbér azonban emelkedni fog.

A magasabb képzettséget igénylő munkakörök mellett van az agrárszektornak egy képzettséget, szakértelmet nem feltételező foglalkoztatotti rétege is, bár erről nemigen beszélnek a szakszervezetek. A főtitkár e dolgozók kapcsán példaként az esetenként nehéz fizikai munkát, a rossz munkakörülményeket – akár esőben vagy állatok között történő, kockázatos munkavégzést – említette, amelyért nem a munkaadók a felelősek, hanem az időjárás, a biológiai körülményekhez való alkalmazkodás. Ezekre a munkákra nincs vállalkozó, aki a teendőket folyamatosan elvégezné. Folyamatos a presszió tehát ebből az irányból is, hogy akár magasabb bér útján, de legyen munkaerő.

A mezőgazdaságra jellemző ráadásul az idénymunka, ami a többihez képest kiemelten kedvezményezett foglalkoztatási mód – tette hozzá a főtitkár. Meglátása szerint esetenként teljes foglalkoztatást is kiváltanak idényjellegűvel. Mivel pedig az ezzel kapcsolatos nagyon kedvező fizetési kötelezettségek nem változnak, ez a folyamat nem szűnik meg. Ezt a foglalkoztatási módot ugyanakkor nem a társas vállalkozások használják, hanem leginkább a gyümölcstermesztők, a mezőgazdaság földhasználat  felét kitevő egyéni gazdálkodók. Náluk pedig jellemzően bér, mint olyan, nem is létezik.

Összességében: az agráriumban a várható viszonyok között nincs meg az az ösztönzöttség, hogy a bérfejlesztés terén eleget tegyenek a kormány elképzeléseinek. Az is kérdés, hogy miből lenne ehhez forrás, miközben az ágazat kedvezményezettsége is romolhat. Ennyi bértöbbletet, ezeken az árszínvonalakon, ezzel a támogatási konstrukcióval nem fog elbírni a mezőgazdasági társas vállalkozási szektor – szögezte le a MOSZ főtitkára.