Gratuláló leveleket kap, és folyamatosan interjúkra kérik fel újévi, köztévés szereplése óta Angyal József okleveles adószakértőt. A lapunknak is rendszeresen nyilatkozó szakember azzal vált híressé január 1-jén, hogy kritizálta a kormány idei, adóváltozással kapcsolatos új törvényeit.
– Valószínűleg a hírszegény időszak okozhatta, hogy ennyire felkapták a témát, minden fórumon el szoktam mondani, hogy milyen gondok vannak a változásokkal és mik a megoldások – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Angyal József, aki nekünk is kifejtette meglátásait.
Arról a köztévé műsorában nem beszélt, hogy a személyijövedelemadó-bevallás rendszere valójában nem egyszerűsödik, ez csak a kormány kommunikációs trükkje. Lapunknak elmondta: a törvényhozó fő célja az adóadminisztráció csökkentése volt. Ezt azonban nem sikerült megvalósítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevallástervezetével, inkább bonyolódott a rendszer. Szerinte mindössze négyszázezer adózónak éri meg ezt választania. A törvény szerint ugyanis az adóhatóság a rendelkezésre álló adatokat bevallástervezetként csak azoknak a magánszemélyeknek küldi meg elektronikusan, akiknek van ügyfélkapujuk – ám ez csak az adózók tíz százalékát jelenti. A többieknek kérniük kell, hogy papíralapon küldjék el nekik. Csakhogy papíralapú bevallástervezet már van: ez az M30 jelű munkáltatói igazolás. Angyal József nem érti, miért kellene kérvényeznie a NAV-tól a magánszemélynek azt a bevallástervezetet, amit a munkáltatójától automatikusan megkap papíralapon. Hiszen a két tervezetben ugyanazoknak az adatoknak kell szerepelniük.
– Év közben a munkáltatók, azaz a kifizetők havonta információt szolgáltatnak az adóhivatalnak a magánszemélyek jövedelem- és járulékadatairól. Tehát a hatóságnál év végén halmozottan rendelkezésre állnak a bevalláshoz szükséges adatok, akkor is, ha év közben a magánszemélynek több munkahelye is volt. A szakértő szerint az érdemi adminisztrációcsökkentés azt jelentené, ha megszüntetnék a jelenlegi két párhuzamos nyilvántartásból az M30 jelű nyomtatványt és a kilépőadatlapot. Az évközi jövedelemről a NAV adná ki az igazolást. Ezt az igazolást nem az ügyfélkapuval bíró magánszemélyeknek, hanem a munkáltatóknak küldené meg Ha a magánszemély elfogadná a bevallástervezetet, akkor erről a munkáltatójának nyilatkozna. Ha módosítani akar rajta, akkor a magánszemély ezt is kérhetné – javasolta Angyal József.
Elmondta azt is: nem biztos, hogy érzi majd a fogyasztó az élelmiszerek áfájának csökkentését. Ismeretes, a sertéshús után a baromfi áfáját is 27-ről 5 százalékra mérséklik idén. Szerinte januárban még biztos olcsóbb lesz, de mivel nő a kereslet a csirkehús iránt, így a termelő és a kereskedő is emel majd.
A szakértő lapunknak leginkább az éttermekre vonatkozó szabályozást bírálta, itt 27-ről 18 százalékra csökken az áfa, ám ha valaki becsomagoltatja és elviszi az ételt, az eredeti kulcs szerint kell utána áfát fizetnie. Szerinte a házhoz szállítás után is 18 százalékos áfát kell számolni, pedig a NAV 27-et ír a honlapján. A szakértő hosszan bírálta az adóhatóságot, mert érthetetlen állásfoglalást adott ki, ami miatt kényes helyzetbe kerülhetnek az éttermek.
Jogsértő az áfatörvény? A közétkeztetők akár az Európai Unió Bíróságánál támadhatják meg a területet érintő áfaszabályozást – mondta a Hír TV-nek a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint átgondolatlanul és kapkodva alkották meg az új előírásokat.
