A korábbiakhoz képest némi kockázatot jelent, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 3 százalékra lőtte be a gdp-arányos deficitet a 2018-as költségvetésben. Bár ez a szint megfelel az unió által elvárt maastrichti kritériumoknak, egy-két tized százalékos kilengés mindig benne van a pakliban – fejtette ki lapunknak az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Péter szavai szerint csak az év végén lehet látni, mi valósul meg a korábban eltervezett célokból, amire jó példa a 2016-os év. Tavaly ugyanis olyan jól alakultak a dolgok, hogy év végén minden további nélkül ki tudott szórni az állam közel ezermilliárd forintot anélkül, hogy ez a hiánycélt veszélyeztette volna. November–decemberre ugyanakkor kiderülhet, hogy nem többlet, hanem a tervezettnél nagyobb hiány keletkezik, amit esetleg a feszesre szabott hiánycél már nem bír el. Ebben az esetben pedig – emelte ki az elemző – elképzelhető, hogy túlzottdeficit-eljárást indít az unió hazánk ellen. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a végeredményre komoly befolyással lehet az infláció alakulása is, amit egy a jelenlegihez hasonló kedvező gazdasági környezetben szinte lehetetlen pontosan meghatározni.
A tárca költségvetési tervezetében foglalt szociális kiadásnövelések, valamint az egyéb költekezések nem újak, hiszen a bér- és nyugdíjemeléseket több évre ütemezte be a kormány. Azaz a büdzsé valójában a már elindult gazdasági folyamatok folytatásaként értelmezhető, semmint választási költségvetésként – fejtette ki Virovácz Péter. Szerinte a foglalkoztatási piaci folyamatoknak is komoly hatásuk lesz a költségvetés állapotára. Mint mondta, immár nem mennyiségi, hanem minőségi váltást kell levezényelni a munkaerőpiacon, ami elsősorban a közfoglalkoztatottak körét fogja érinteni.
Az NGM a múlt héten hozta nyilvánosságra a jövő évi büdzsétervezet fő számait, a jogszabályt október 26-án terjesztik a parlament elé. A tervezet szerint jövőre 4,3 százalékkal növekedhet a bruttó hazai össztermék, az államháztartás hiánya pedig 3 százalék lesz. A gdp-arányos államadósság a jelenlegi 74-ről 72 százalékra csökkenhet. Lázár János kancelláriaminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában kifejtette, a foglalkoztatás, a családtámogatás, valamint a védelmi kiadások terén várható erősítés. Ő is megerősítette, hogy nem készülnek különösebb költekezésre a választások miatt. „Noha 2018-ban országgyűlési választást tartanak, a kormány nem készül választási költségvetésre, és 72 százalékos gdp-arányos államadósságot tervez” – mondta. Lázár János elmondása szerint ennek ellenére minden tárca legalább ugyanakkora forrásból gazdálkodhat, mint idén. Magyarország 2018–19-ben már saját forrásból is képes lesz infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani; a büdzsében 80 százalék megy működésre, 20 százalék fejlesztésre – közölte, hozzátéve: ennek fedezetét a gazdasági növekedés jelenti majd.
