Csupán választási kampányfogás a kormány által a napokban megígért úgynevezett szociális rezsicsökkentés. Az áram- és gáztarifák lefaragása elsősorban a nyugdíjasokat érintené, s a kormányzat éppen ezt a szavazótábort igyekszik bármi áron megnyerni magának a jövő évi országgyűlési választások előtt – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese. Holoda Attila elmondta: a tarifák beharangozott csökkentése több szempontból is visszás. A kabinetnek ugyanis az elmúlt két év során bőven lett volna lehetősége rezsicsökkentésre, mert a nemzetközi beszerzési árak lehetővé tették volna. Ám ehelyett a kormány az állami energiaszolgáltatók profitját növelte. Az is érdekes, hogy eddig a kabinet folyamatosan azt hajtogatta: a társadalmi igazságosság fenntartása végett nem hajlandó olyan árcsökkentést végrehajtani, amely nem minden fogyasztóra egyformán vonatkozik. Most pedig az eddigiekkel ellentétben valamilyen okból már a szociális szempontokat helyezi előtérbe. Ez az ok feltehetően az, hogy ma már állami vállalatok kezében van a lakossági energiaellátás nagy része, és a kormány nem kívánja egy számottevő mértékű, általános rezsicsökkentéssel veszteségessé tenni a saját cégeit. Így csak egy pártpolitikai szempontok alapján kiválasztott szavazótábor, a nyugdíjasok támogatására költ majd célzottan a kormányzat.
A szakértő úgy véli: az árak visszavágásának a forrása nem a költségvetés lesz, hanem a kabinet átláthatatlan módon manipulálja majd az ellátási láncolatban részt vevő állami áramtársaságok, illetve a gázcégek közötti elszámolóárakat. Holoda Attila megjegyezte: az Európai Uniónak a kormány állításaival ellentétben soha nem az energiaárak szociális szempontból történő mérséklése ellen volt kifogása, hanem a követhetetlen, valóságtól elrugaszkodott, politikai szempontok alapján történő árképzés ellen.
Érdemes megjegyezni: az igazán szegények nem tudják beköttetni a lakásukba a gázt. Így többnyire vegyes tüzelésű kazánnal vagy kályhával fűtenek, amelyben nemritkán háztartási és egyéb hulladékot égetnek el. Így az ezúttal szociálisnak titulált rezsicsökkentés éppen a leginkább rászorulókat nem érinti.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett szociális rezsicsökkentés – mint az energiaszegénység felszámolására tett intézkedés – önmagában részmegoldás. Az energiaszámlák tartós csökkentéséhez elengedhetetlen lenne a magyar otthonok energiahatékonyságának állami, programszerű támogatása is. Az energiahatékonysági intézet szerint az energiaszegénység Magyarországon is súlyos társadalmi probléma. Bár a magyar fogyasztók viszonylag elfogadható áron jutnak villamos energiához és földgázhoz, a jövedelmekhez viszonyítva azonban továbbra is megterhelő a rezsiszámlák kifizetése. Tavaly 77 100 forint volt a magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása. Ezen belül az egy főre jutó háztartásienergia-költség az összkiadás tizennégy százalékát tette ki – olvasható az elemzésben.
A rezsiszámlákkal elmaradók száma és a tartozások összege idehaza továbbra is jelentős. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium év eleji összeállítása szerint az egy évnél régebben tartozók száma az áram esetén háromszázezer, a gáznál harmincötezer, a távhőnél negyvennégyezer fogyasztót érint. A szolgáltatásból kikapcsolt lakossági felhasználók száma meghaladja a százezret. Az egy éven túli tartozások összege pedig 28 milliárd forint felett van – írja a tanulmány.
