Átverés a téli rezsicsökkentés

A gázeladásokon szerzett mintegy 960 milliárd forint „luxusprofitból” most 40 milliárdot ír jóvá a választóknak a kormány.

Orbán Viktor arról azonban nem beszélt, hogy kormánya a korábbi ígéretei ellenére 2013 óta nem mérsékelte a háztartási energia árát, miközben az elmúlt évek során mind az áram, mind a távhő, mind a földgáz esetében 10-20 százalékos rezsicsökkentésre lett volna lehetőség a világpiaci árak alapján. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez a tavalyi év közepére 15-16 euróra zuhant, majd december végére 22 euróra növekedett. Mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. Így bőven alatta maradt a 2013-as árszínvonalnak. Magyarország ráadásul a lakossági gázfogyasztás 70-80 százalékát orosz forrásból szerzi be, amelynek jelenlegi ára megawattóránként 15 euró körül mozog. Az Oroszországból érkező gáz ára ugyanis hathavi késéssel követi egyes olajtermékek világpiaci árát. Emellett ma már az árak kiszámításában szerepet játszanak az európai úgynevezett azonnali piaci tőzsdei földgázárak is. Az áram ára az azonnali piacokon négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, most pedig még mindig csak 41 euró közelében mozog a díj. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás.

Azt, hogy a szabadpiaci árakkal jobban járnának a fogyasztók, mint a „rezsicsökkentett”, szabályozott árakkal, az is alátámasztja, hogy a német E.on energetikai cég egyes fogyasztóknál a napokban tíz százalékkal aláígért az állami, nagyon olcsónak hirdetett árajánlatnak. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos fel is háborodott a nemzetközi társaság lépése miatt. Úgy vélte, hogy az E.on ezzel az akcióval az országgyűlési választásba akar beavatkozni „Brüsszel oldalán”, beszáll az „ütök-kapokba”, és „kicsit vissza kellene fogniuk az agarakat” – fogalmazott a rezsibiztos. Az E.on viszont a politikus kirohanására egy visszafogott közleményben reagált, amelyben tudatta, hogy az ajánlata csak bizonyos ügyfélkörnek szól.

Szakértők szerint a kormány időzítését magyarázó indoklás is sántít. Ebben a fűtési idényben ugyanis sokkal kedvezőbb volt az időjárás, mint a múlt évben. Így a „különleges kedvezményre”, az extra rezsicsökkentésre sokkal inkább szükség lett volna 2017 telén, mint most. Tavaly ugyanis a hideg téli időjárás miatt csaknem 30 százalékkal többe került a fűtés a családoknak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás éves távhődíja 170 ezer forint helyett valamivel több mint 200 ezer forintra emelkedett. A földgáz esetében a szakemberek szerint szintén 30 százalék körüli fogyasztásnövekedéssel lehetett számolni. Mindez egy átlagos felhasználó esetében 30 ezer forint körüli többletkiadással járt.