Javította a magyar gazdaság 2018-as bővülési ütemére vonatkozó becslését az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tegnap tette közzé előzetes téli gazdasági előrejelzését, amelyben kiemelték, hogy a magyar GDP tavaly a szakértői számításokat meghaladva 4,8 százalékkal nőtt, ami a negyedik legmagasabb érték az Európai Unióban. Az idei évre 3,4, jövőre pedig 2,6 százalékos bővüléssel számolnak.
Előrejelzésének indoklásában a bizottság kiemelte: a belső kereslet ciklikus fellendülése ellenállóbbá tette a magyar gazdaságot a nemzetközi környezet tavalyi viszonylagos romlásával szemben. A belföldi kereslet azonban mostanra elérte a csúcsát, innen már visszaesés várható, miközben az export növekedése továbbra is csak mérsékeltnek mondható, és ezek a tényezők nagy valószínűséggel a gazdasági növekedés lassulásához vezetnek majd.
Az elemzés szerint a magánfogyasztás növekedését elsősorban a stabil munkaerőpiac, a hitelezési feltételek változása és a magas fogyasztói bizalom segítette. A foglalkoztatottság új rekordokat ért el, a munkaerőhiány, illetve a minimálbér emelése pedig a reálbérek további növekedését eredményezi.
Friss jelentésükben a szakértők végezetül rámutattak, hogy bizonyos külső tényezők részben ellensúlyozzák a növekvő hazai inflációs nyomást. Az erős kereslet és a munkaerőköltségek emelkedése növeli az úgynevezett maginflációt, a visszafogott olajárak nyomán azonban várhatóan három százalék környékén marad a teljes inflációs ráta 2019-ben és 2020-ban.