Zágráb szerint biztos a Krk-terminál jövője

A horvát minisztérium nyilatkozatát támasztja alá a zágrábi kormány azon múlt heti döntése is, amellyel százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatást juttat a Krk-terminál megépítésére.

Nem veszélyezteti a horvátországi Krk szigeten épülő, cseppfolyós földgázt (LNG) fogadni és továbbítani képes terminál megépülését Magyarország és Szlovénia gázvezeték-hálózatának összeköttetése – közölte a horvát környezetvédelmi és energetikai minisztérium.

A tárca Szijjártó Péter hétvégi kijelentésére reagált, amely szerint hazánk Szlovéniával pályázik az infrastruktúra kiépítéséhez európai uniós pénzügyi forrásra a közös érdekű beruházások kategóriája alatt. Az összeköttetés révén ugyanis – magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter – lehetővé válik Olaszországból származó LNG vásárlása Magyarország számára, vagyis eggyel több forrásból érkezhet az energiahordozó, ezáltal fokozódhat az ellátásbiztonság. A támogatásról tavasszal dönthet az Európai Bizottság.

A tárca megjegyezte: a horvát–szlovén rendszerösszekötő a Rogatecnél lévő összekapcsolási pontnál kétirányúsított, ezáltal Horvátország is kaphat gázt Szlovéniától.

A horvát minisztérium nyilatkozatát támasztja alá a zágrábi kormány azon múlt heti döntése is, amellyel százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatást juttat a Krk-terminál megépítésére. A Kvarner-öbölbe tervezett, LNG-t szállító hajókat fogadó, a szállítmányt gázneművé alakító és vezetéken továbbító állomás a frissített tervek szerint 2021-ben kezdi meg működését. A 234 millió eurós beruházás az európai hálózatfejlesztési eszközből egy 2017. februári döntés szerint 101,4 millió euróra is jogosult. A fennmaradó 32,6 millió eurót az LNG Hrvatska vállalat, valamint az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.

A Krk-terminál évi 2,6 milliárd köbméteres kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó, úgynevezett open season eljárás során felkínált gázmennyiségre 520 millió köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat érkezett. Ez sokkal kevesebb annál az 1,5 milliárd köbméternél, amely minimálisan biztosítaná a beruházás megtérülését. A kapacitások megvásárlására két szándéknyilatkozat is érkezett Magyarországról, azzal a kikötéssel, hogy a leendő terminálban tulajdonrészt szerezhessenek – közölte korábban Tomislav Coric környezetvédelmi és energetikai miniszter.