Árbevételük növekedését várják a hazai vezérigazgatók

Saját helyzetüket pozitívan ítélik meg, az általános gazdasági növekedési ütemben viszont lassulást várnak a hazai cégvezetők. A PwC pénzpiaci tanácsadó cég rendszeres felmérése szerint változatlanul komoly problémát jelent a szakemberhiány, amit hatékonyságjavítással orvosolnának a vállalatok, amelyek egyre szívesebben támaszkodnak régiónk piacaira.

A szakemberhiány miatt számos lehetőséget mulaszthatnak el a vállalatok Fotó: Havran Zoltán

– A gazdaság további, de a korábbinál lassabb ütemű növekedését várják a hazai cégek vezetői, akik ezzel együtt többségükben vállalatuk árbevételének emelkedésére számítanak 2019-ben – derül ki a PwC pénzpiaci tanácsadó cég tegnap ismertetett legújabb felmérésének eredményeiből.

A legtöbben, a megkérdezett vezérigazgatók 87 százaléka elsősorban működésük hatékonyabbá tételében gondolkodnak Magyarországon, és globálisan is ezzel akarnak a cégek leginkább előrelépni.

A szakemberhiány miatt számos lehetőséget mulaszthatnak el a vállalatok
Fotó: Havran Zoltán

Itthon a legfontosabb korlátnak a szakemberhiányt tartják a cégvezetők, az egy évvel korábbi eredményekhez hasonlóan most is szinte minden válaszadó megjelölte problémaként a munkaerő kérdését.

Érdekesség, hogy a vezetők immár globális szinten is ezt tartják a legfontosabb kihívásnak, viszont a magyarnál érzékelhetően alacsonyabb, kevesebb mint 80 százalékos arányban. A vállalatvezetők a munkaerőhiány káros következményeként elsődlegesen az emberierőforrás-költségek növekedését, az ügyfélélmény minőségének romlását és a piaci lehetőségek elszalasztását, illetve az innovációs képesség visszaesését jelölik meg.

A kereskedelmi konfliktusok nemzetközi szinten már éreztetik hatásukat, világszerte a vállalatvezetők 70 százaléka jelezte, hogy ezek aggasztóan hatnak az üzletmenetükre.

Ennek megfelelően jelentősen csökkent a korábban népszerű célpontok, például az USA és Kína súlya. Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója újságíróknak elmondta, Magyarországon még nem látszik ilyen erőteljesen a növekedést nyújtó piacok átalakulása, jelentősebb visszaesés nélkül továbbra is Németország, Románia és az Egyesült Államok vezetik a listát.

Ugyanakkor új fejlemény, hogy a külpiacok között mennyire látványosan előrelépett Csehország és Lengyelország, ebből Lőcsei szerint az olvasható ki, hogy a nemzetközi kockázatok kezelésére a hazai cégvezetők gondolkodásában is megnő a visegrádi piacok jelentősége.

Lőcsei szerint arról még nem lehet beszélni, hogy a vállalatvezetők válságtól tartanának, azonban a mérséklődő növekedés kockázata már érzékelhetően megjelent a tervezésben, különböző stratégiák mentén egyre többen gondolják azt, hogy a mostani nyugalmas időszakot ki kell használni, és fel kell készülni a rosszabb időkre.