EB: Magyarország jelentős reformokat vezetett be a hulladékágazat hatékonysága érdekében

Magyarország jelentős reformokat vezetett be a hulladékágazatban, amelynek köszönhetően előrelépést ért el a 2020-as célok teljesítésére irányuló intézkedések végrehajtása terén, de csökkenteni kell a tüzelőanyagokból származó részecske-kibocsátást – derült ki az Európai Bizottság pénteken bemutatott, az uniós környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019-es felülvizsgálatát rögzítő jelentésből.

A felülvizsgálat szerint a hulladékgazdálkodást illetően Magyarországon a települési hulladék újrafeldolgozási arányában enyhe növekedés, a hulladéklerakás arányában pedig enyhe csökkenés mutatkozott. A bizottság szerint Magyarország esetében fennáll a veszély, hogy nem fogja teljesíteni a 2020-ra elérni kívánt, az újrafeldolgozásra vonatkozó 50 százalékos célértéket, noha a 2020 utáni célok elérése még ennél is nagyobb erőfeszítéseket igényel.

A dokumentum szerint Magyarország tett némi előrelépést a levegőminőség javítása terén, és folyamatosan csökkennek a kibocsátások. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelvben 2020-2029-re és 2030-tól kezdődően bármely évre vonatkozóan megállapított célok eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szükség.

Kiemelendőnek nevezték, hogy 2017-ben több levegőminőségi zónában Magyarország túllépte a nitrogén-dioxidra (NO2) és a légszennyező részecskékre (PM10) vonatkozó uniós levegőminőségi normákat. 2015 vonatkozásában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon több mint 12 800 olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék koncentrációja váltott ki, több mint 530 esetben az ózon koncentrációja és több mint 1300 esetben pedig a nitrogén-dioxid koncentrációja volt a kiváltó ok.

Az uniós bizottság megállapította, hogy Magyarországon sürgősen csökkenteni kell a magánháztartásokban eltüzelt szilárd tüzelőanyagokból származó részecske-kibocsátást, és a járművekből származó kibocsátások csökkentése érdekében rövid távú intézkedéseket kell bevezetnie a városi térségekben.

A pozitív példák között kiemelték, az Ablakon bedobott pénz elnevezésű kezdeményezést, amely az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében ad tájékoztatást, tanácsot és ösztönzést a vállalatok számára. A Katica Tanya élményközpont a fenntarthatóság, az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság koncepcióját népszerűsíti hatékonyan. Hozzátették továbbá, hogy Magyarország egy külön országos környezetvédelmi információs rendszerrel rendelkezik, amely gyakorlatilag az összes értékelt környezetvédelmi területre kiterjed. Az internetes portál könnyen áttekinthető és jól felépített – közölték.

A jelentésből az unió egészére vonatkozóan kiderült, hogy a tagállamok legtöbbjében továbbra is aggasztóan magas a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátásának szintje, a tagországok több mint felének tovább kell csökkentenie a légszennyező részecskék (PM2,5 és PM10) kibocsátását. A hulladékmegelőzés továbbra is jelentős kihívást jelent az összes tagállam számára. A vízgazdálkodás területén még sok a tennivaló a vízügyi irányelvekben kitűzött célok teljes körű elérése érdekében. A tagállamok kétharmadában még mindig nem kezelik megfelelően a települési szennyvizet. E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen a beruházások növelése – közölték.