Közlekedési adataink a város szolgálatában

Egyre többen vesznek igénybe informatikai segítséget az utazástervezésükhöz. Az okostelefonokon már bő évtizede elérhető navigációs szolgáltatások által begyűjtött adatokat az önkormányzatok is hasznosíthatják a forgalomtervezésben, városrehabilitációban.

Szükség volna olyan fejlesztésre is, amelyben minden navigációs és forgalmi információ elérhető Fotó: Katona Vanda

Korábban helyismeret, papírtérkép és tájékoztató táblák, menetrendek alapján jutottunk el egyik pontból a másikba, és ha nem hallottuk a rádióban a Fővinform tájékoztatását, kellemetlen meglepetés érhetett. A mai okostechnológiákkal sok esetben szinte azonnal értesülünk arról, ha torlódás alakult ki az előre kinézett útvonalunkon, a program pedig új, elkerülő variációt ajánl fel. Ez a modern kori navigáció nem létezne a közösség és az egyes szolgáltatók közti együttműködés nélkül – összegezhető az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) tegnap rendezett, Smart 2019 című konferenciájának egyik szekcióján elhangzott megállapítások alapján.

A közösség erejét is felhasználják azok a navigációs applikációk – mint a Google Maps, az Apple Maps vagy a Waze –, amelyek folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásukat. Egyfelől a felhasználók mozgási adatainak begyűjtése és elemzése alapján tervezik meg az optimális útvonalat, másrészt az autósok maguk is jelenthetik a baleseteket, forgalomkorlátozásokat, ezek pedig megjelennek a térképen. A ­Waze-t például csúcsidőszakban egyszerre húszezren használják, vagyis ennyi helyről érkező adat alapján kalkulálható a forgalom – mondta a Waze Magyarország csoportvezetője.

Nagy Marcell arról is beszélt, hogy az élhető városok kialakulása érdekében voltaképpen az a cél, hogy minél kevesebb személyautó terhelje az utakat, ezért a Waze-nél is elérhető lesz egy autómegosztó szolgáltatás, kezdetben Izraelben, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban, azon államok némelyikében, amelyeket leginkább sújt a túlzott autó­zás. Az autósok közlekedési mintáit és más adatokat a vállalat közlekedésszervező cégeknek, önkormányzatoknak, kutatóegyetemeknek, rádiócsatornáknak bocsátja rendelkezésre, például a riói olimpia forgalomszervezésében is segítségére volt a városvezetésnek. De a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) is együttműködik a 2013 óta a Google tulajdonában lévő cég.

Szükség volna olyan fejlesztésre is, amelyben minden navigációs és forgalmi információ elérhető
Fotó: Katona Vanda

A közös munka óta hatékonyabb és gyorsabb lett az utastájékoztatás – erről Kardos Zoltán, a BKK Info vezetője beszélt. A szakértő szerint ugyanakkor gondot okoz, hogy nincs jogi kényszer a közműcégeken, építőipari kivitelezőkön, hogy bejelentsék a BKK-nak a tervezett, forgalomkorlátozó munkákat. Ezért gyakran civil bejelentések alapján, közterületi kamerák segítségével, személyes utánjárás útján bizonyosodnak meg a BKK munkatársai arról, hogy adott helyen valamely cég felbontotta az útburkolatot. Ezután utólag kiadhatnak ugyan figyelmeztetést, de a közlekedők az előzetes tájékoztatást preferálják.

Kardos Zoltán elmondta azt is, hogy az újabb technológiák nem szorították ki a rádiós tájékoztatást: naponta 78 alkalommal hangzanak el különböző csatornákon a BKK Info figyelmeztetései. A különböző platformok együttműködése alapvetően előnyös, ám szükség volna egy olyan fejlesztésre, amelyben minden navigá­ciós és közlekedési információ rendelkezésre áll, továbbá nemcsak az autósok és a közösségi közlekedést használók, hanem a kerékpárosok, gyalogosok számára is releváns segítséget nyújt – vetődött fel az előadásokat követő kerek­asztal-beszélgetésen.

Rab Judit, a Lechner Tudásközpont települési szolgáltatások osztályvezetője szerint egy ilyen fejlesztéshez először fel kellene mérni a kerékpárosok, gyalogosok ­igényeit is. A kevesebb autó, több zöld felület koncepciójáról szólva megjegyezte: ez csak akkor működhet, ha a közösségi közlekedés minőségi alternatívája lesz az egyszemélyes autózásnak.