Magyarország tárgyal a részesedésszerzésről a Krk-szigeti LNG-terminálban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken személyesen tárgyal Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszterrel Dubrovnikban arról, hogy Magyarország részesedést szerezne a Krk-szigeti LNG-terminálban – közölte az MTI-kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hétfőn.

A KKM közleménye szerint Magyarország és a régió energiabiztonsága szempontjából komoly előrelépést jelentene, ha déli irányból is lehetőség nyílna földgáz beszerzésére annak nyomán, hogy az Európai Unió és a horvát kormány finanszírozási intézkedéseit követően megszületett a projekt megvalósítását megerősítő beruházási döntés.

Tomislav Coric vasárnap azt mondta, néhány héttel ezelőtt érkezett meg Zágrábba a KKM szándéknyilatkozata, amelyben az állt, hogy Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni a terminálban, és erről folynak a tárgyalások.

Reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban és években nőni fog az érdeklődés a tulajdonrész megvásárlása, valamint a kapacitások lefoglalása iránt. A miniszter szerint a tárgyalásoktól és a kapacitások megvásárlásától is függ, hogy Magyarország szerezhet-e tulajdonrészt a terminálban és miként.

A horvát kormány januári döntése szerint százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatja a krki LNG-terminál megépítését: 50 millió euróval 2019-ben és további 50 millió euróval 2020-ban.

A Kvarner-öbölbe tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba kerül, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba.

A projektet az európai uniós Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget – 32,6 millió eurót – a horvát kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.