Kolumbiában osztják szét a Venezuelának szánt segélyt

Kolumbiában osztják szét az Amerikai Egyesült Államok Venezuelába szánt segélyét, miután Caracas továbbra sem hajlandó a szállítmányt beengedni Venezuelába – jelentette be a kolumbiai katasztrófavédelmi hatóság, (UNGRD) helyi idő szerint csütörtök este.

A közlemény szerint – amelyet Bogotá is megerősített – a három hónapja Kolumbiában veszteglő segélyt a nélkülöző kolumbiaiak, valamint az országban élő mintegy 1,2 millió venezuelai menekült között osztják szét.

A kormány szerint Washington és Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető képviselői azért döntöttek így, mert Nicolás Maduro venezuelai elnök továbbra sem hajlandó a segélyszállítmányok beengedéséről tárgyalni.

Az Egyesült Államok – más országokkal összefogva – februárban csaknem 100 tonna élelmiszert, gyógyszert és egyéb higiéniai csomagot próbált eljuttatni Kolumbián keresztül Venezuelába, ám akkor a venezuelai hadsereg feltartóztatta a teherautókat, és az akció a segély beengedéséért tüntető venezuelaiak és a katonák közti összecsapásokba torkollott.

Maduro februárban az RT orosz hírtelevíziónak adott interjújában „politikai showműsornak” nevezte a washingtoni segélyeket, és hozzátette, hogy szerinte a humanitárius segítségnyújtás mindössze ürügy az Egyesült Államok katonai beavatkozásához.

Noha Caracas később beengedte a segélyek egy részét az országba, a humanitárius segítség azóta is akadozik, Maduro pedig továbbra is az amerikai szankciókat teszi felelőssé a Venezulában uralkodó élelmiszerhiányért.

A latin-amerikai ország súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsággal küzd. Az ENSZ szerint a venezuelai lakosság 24 százaléka, azaz csaknem hétmillió ember szorul humanitárius segítségre. A venezuelai belpolitikai válság azt követően mélyült el, hogy Guaidó az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.

Guaidót mintegy ötven ország ismerte el Venezuela ideiglenes elnökének, köztük elsők között az Egyesült Államok, ám más országok – például Oroszország és Kína- továbbra is Madurót tartják a latin-amerikai ország törvényes vezetőjének, és a hadsereg is mellette áll.