Vészharangot kongatott az energiaügynökség

Amennyiben a fejlett gazdaságok nem találják meg a módszert a reaktorok élettartamának meghosszabbítására, úgy a nukleáris alapú áramtermelési öss­zkapacitás meredek csökkenése várható.

Amennyiben a fejlett gazdaságok nem találják meg a módszert a reaktorok élettartamának meghosszabbítására, úgy a nukleáris alapú áramtermelési öss­zkapacitás meredek csökkenése várható, veszélybe sodorva a klímacélokat és az ellátásbiztonságot – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA).

A beépített összkapacitást tekintve a szén-dioxid-kibocsátástól mentesen áramot termelő technológiák közül a vízerőművek után a nukleáris technológia a második. Az összes áram 10 százalékát állítják elő atomerőművekben. Ám Európa és az Egyesült Államok nukleáris flottájának átlagéletkora meghaladta a 35 évet, a világ 452 atomreaktora közül többre a végleges leállítás vár az egyre szigorodó biztonsági követelmények miatt, esetleg azért, mert inkább olcsó gázerőművek lépnének a helyükbe. Ha nem változnak az előírások, akkor a fejlett gazdaságok már 2025-re elveszíthetik a nukleáris kapacitásaik negyedét, kétharmadát pedig 2040-re – írta az IEA a Reuters hírügynökség szerint abban az átfogó atomenergetikai jelentésében, amelyhez hasonlót két évtizede nem állított össze.

Igaz, az elmúlt húsz évben a szél- és a napenergia-kapacitások 580 gigawattra nőttek a fejlett országokban, mégis, a tiszta energia aránya (36 százalék) tavaly ugyanakkora volt, mint 1998-ban – mégpedig a nukleáris kapacitások csökkenése miatt. A várható további mérséklődés ellensúlyozásához a megújulókba irányuló befektetéseknek az ötszörösére kellene ugrania, ám ez egyrészt rendkívül drága volna, lakossági ellenállásba ütközne, továbbá nagy léptékű hálózati fejlesztéseket is igényelne, ami további költségeket jelent.

Az IEA nem kéri azokat az országokat, amelyek az atomerőműveik leszerelése mellett döntöttek, hogy gondolják meg magukat – mondta a szervezet igazgatója, Fatih Birol, aki szerint azoknak az államoknak, amelyek a nukleáris energiatermelést fenntartják, erőteljesebben kellene támogatniuk az iparágat. Szerinte az atomenergia karbonmentes tulajdonsága, illetve az energiabiztonságban betöltött szerepe alulértékelt tényezők, ez pedig rontja a már üzemelő nukleáris erőművek nyereségességét.

– A tisztább energiatermelésre való átállásért világszerte tett erőfeszítések jelentősen nehezebbé válnak az atomenergia tényleges támogatása nélkül – szögezte le Fatih Birol. Ráadásul fajlagosan jóval drágább egy-egy új nap- vagy szélerőművi beruházás, mint a már meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítása, ami 500 millió és egymilliárd dollár közötti összeg – mondta az IEA energiapiacokért felelős vezetője, Keisuke Sadamori.