Drágább lesz a karaj és a tarja

Árrobbanást idézett elő a világméretűre duzzadt afrikai sertéspestis járvány, és a folyamatnak még nincs vége. Az újabb és újabb esetek további drágulást hozhatnak, ami nemcsak a termelői, hanem a fogyasztói árakban is megjelenik. Itthon egyelőre sikerült megőrizni a házisertések fertőzésmentességét, a megelőzésre fordított figyelmet azonban továbbra is szigorúan fent kell tartani.

Magyarországon a fertőzést mindmáig sikerült távol tartani a házisertés-állománytól Fotó: Éberling András

Nem látni az afrikai sertéspestis okozta krízis végét, sőt a járvány egyre nagyobb területre terjed ki. Nemrég északi szomszédunknál is megjelent, július 24-én a szlovákiai Tőketerebes (Trebisov) járás egyik kis létszámú házisertés-állományában diagnosztizálták a kórt. Mivel az érintett terület igencsak közel van a magyar határhoz, az elrendelt védő- és megfigyelési körzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is átnyúlik. Jó hír, hogy a hazai oldalon egyelőre egyetlen házisertés sem fertőződött meg, ugyanakkor ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, a gazdálkodóknak még a korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára az esettel kapcsolatban lapunknak elmondta: állategészségügyi szempontból érezhető fenyegetettséget jelent az északi határ mentén megjelent fertőzés, ezért tovább kell növelni az elővigyázatosságot. Elmondta, hogy a hatóság már így is nagyon szigorú intézkedéseket hozott a főállatorvos vezetésével a kór terjedésének megakadályozása érdekében, az előírások pedig jó partnerre találtak a termelői körben is. – Egy rendeletet nemcsak meg kell hozni, hanem be is kell tartatni. Az eddigi eredmények alapján eddig sikerrel jártunk – fogalmazott a szakember. Hazánkban 2018 áprilisában jelent meg a kór, azóta több megye is érintetté vált a járványban. A fertőzést azonban mindmáig sikerült távol tartani a házisertés-állománytól, a vírust minden esetben vaddisznókban mutatták ki.

Magyarországon a fertőzést mindmáig sikerült távol tartani a házisertés-állománytól
Fotó: Éberling András

A világméretűvé duzzadt járvány hatására az árak az elmúlt hónapokban meredek emelkedésnek indultak. Azt követően pedig, hogy Kínában is felütötte a fejét, robbanásszerű drágulás ment végbe az Európai Unió piacán, a távol-keleti ország ugyanis a korábbinál is jelentősebb mennyiségű sertéshúst vásárol a közösségből. A drágulás a hazai piacon is kézzelfogható. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül júniusban elérte az 576 forintot, ami 25 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Ezzel együtt a feldolgozói értékesítési árak is nőttek. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) esetén 27 százalékos áremelkedést mért az AKI.

Men­czel Lászlóné jelezte: a drágulás valóban megkezdődött, azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy az meddig folytatódhat. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a sertéspestis okozta krízis rövid időn belül nem fog megoldódni. A vírus terjedése további állománycsökkenéshez vezet, ami többletkeresletet generál s így felfelé hajtja az árakat is. A rendkívüli magas termelői árszint – ami az unió egészére jellemző – a termékek fogyasztói árába is begyűrűzik, így a vásárlóknak is fel kell készülniük a drágulásra. Hogy ez pontosan milyen mértékű áremelést indokol a boltokban, nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a feldolgozók, vagyis a vágóhidak és a húsüzemek nem tudják lenyelni a megnövekedett alapanyagköltséget, így emelniük kell az átadási árakon is.

Korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára. Adataik szerint az első fél évben itthon 35 százalékkal emelkedett a sertés felvásárlási ára, a termék nagy-, illetve kiskereskedelmi ára azonban még nem követte ezt az ütemet. A kiskereskedelem csak jelentősen késve, minimálisan srófolta feljebb az árait, a húskészítményeknél pedig gyakorlatilag nem következett be elmozdulás. A NAK szerint ha a tendencia nem változik, sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerül.