Folyamatosan élénk az érdeklődés a családvédelmi akciótervre

Nem szeretnénk megállni a családvédelmi akciótervvel: minden olyan gondolat, felvetés, amely a családok támogatásával kapcsolatos, azt még inkább elősegíti, megfontolásra érdemes a kormány részéről — jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tuzson Bence. A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára jelezte: az első két két hétben több mint 15 ezren nyomták meg az akcióterv „hívógombját” a kormányablakokban, az intézkedések közül a legnépszerűbbnek a babaváró támogatás tűnik. Az államtitkár beszélt a védett, értékes régi épületek felújítását célzó Népi építészeti programról, a családok építkezését segítő Nemzeti mintaterv-katalógusról és a falusi csokról is, amelyek a családok lakhatását és az épített környezet megóvását egyaránt szolgálják.

Tuzson Bence: Az épített környezet a kultúránk legmeghatározóbb része Fotó: Bach Máté

– Lehet folytatás?

– Ne felejtsük el, hogy a családvédelmi akciótervnek jövőre életbe lépő elemei is vannak. Ilyen a legalább négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó alóli mentessége vagy az, hogy a nagyszülő is gyedre mehet a szülő helyett. De nem szeretnénk megállni ezen az úton: minden olyan gondolat, felvetés, amely a családok támogatásával kapcsolatos, azt még inkább elősegíti, megfontolásra érdemes a kormány részéről.

– Elindult a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok vidéki változata is. Miért tartották ezt fontosnak?

– A falusi csok csaknem 2500, csökkenő népességű kistelepülésen igényelhető támogatási forma. A népességfogyás lassítására, illetve megfordítására tettük lehetővé, hogy a már jól ismert csok magas támogatási összegeit ezekben a helységekben meglévő ingatlanra is igénybe lehessen venni. Egy nagycsalád tehát tízmillió forintot kaphat: ötmillió forintot ingatlanvásárlásra és másik ötmillió forintot az otthona felújítására. Fontos, hogy a falusi csok mellé is igényelhető a kedvezményes, kamattámogatott hitel. Alapvető célunk, hogy a magyar vidék megmaradjon és fejlődjön. Nem lehet az, hogy Magyarországon valaki elsőrendű vagy másodrendű állampolgár legyen azért, mert vidéken született, vagy mert egy kis faluban él. Szeretnénk elérni, hogy minden közszolgáltatás helyben elérhető legyen a kistelepülésen élőknek is.

Tuzson Bence: Az épített környezet a kultúránk legmeghatározóbb része
Fotó: Bach Máté

– Ha már épületfelújításról beszélünk, jelenleg folyik a Népi építészeti program pályázata. Mi ennek a lényege?

– A magyar falu, a magyar vidék az ötvenes-hatvanas-hetvenes években teljesen megváltozott, és elvesztette hagyományos képét. A régi falusi házaink, a hagyományos épületszerkezetek, a hagyományos homlokzatok teljesen eltűntek, Magyarország-szerte megváltoztak. Ha ma falun vagyunk, nem tudjuk megmondani, az ország melyik részében járunk, annyira megváltozott a korábban arra a helyre jellemző településkép. Azonban vannak még olyan megőrzésre és újjáélesztésre érdemes értékeink, amelyek a valamikori magyarországi hagyományokat képviselik. Ezeket meg kell próbálni nemcsak megőrizni, hanem beemelni a mai modern építészetbe, hogy a magyar vidék arculatát helyre tudjuk állítani. Ennek a gondolatnak a jegyében született a Népi építészeti program. A nagy népszerűségre tekintettel már harmadik alkalommal írtuk ki a pályázatot, ezúttal másfél milliárd forintos pályázati keretösszeggel. Pályázatot benyújtani július 24-ig lehet.

– Ha valaki a saját családja lakhatása céljából pályázik a tulajdonában lévő védett épület felújítására, az megteheti ezt a falusi csok igénylése mellett is?

– Bármelyik családtámogatási elemmel élhet az a család, aki támogatást szeretne elnyerni a Népi építészeti programban. Egy jelentős építészeti hagyományokkal rendelkező épület az elnyerhető maximum 20 millió forintból már megújulhat, de nincs kizárva, hogy emellett a falusi csokot is igénybe vegye az illető. A program lényege az, hogy segítse a kultúránk magmaradását, egyfajta génmentési akcióként is felfogható. De az is fontos eleme, hogy a családok adott esetben ezekben az értéket képviselő épületekben találjanak otthonra. Közben folyik az építészeknek és építészhallgatóknak szóló pályázat a Nemzeti mintaterv-katalógus kialakításához is. Száz-százötven darabból álló gyűjteménnyel szeretnénk segíteni az otthont teremtő, építkezni szándékozó családokat. A katalógusnak kifejezetten a kockaházak megújítására szolgáló része is lesz, erre is várjuk a tervpályázatokat. Ezeknek az épületeknek a tömegét nem lehet megváltoztatni, de formavilágukat, kinézetüket igen. A mintaterv-katalógussal támogatjuk a hazai építészeti hagyományok megerősödését és a XXI. századi kihívásoknak való megfelelést.

– Ezek a programok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Mi a cél mindezzel?

– Az alapvető célkitűzés az, hogy a következő 10-15 évben Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon. Ahhoz, hogy ezt elérjük, szükség van a magyar családok segítésére. Erős családok nélkül nincsenek erős kisközösségek, nincsen erős ország sem. Ezért támogatja a kormány minden eszközzel, hogy ne legyen anyagi akadálya a gyermekvállalásnak, hogy minél több magyar gyermek születhessen meg. Fontos a gazdaság erősítése is, mert ha egy országnak nincs gazdasági ereje, kiszolgáltatottá válik más országoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a külföldi nagyvállalatoknak. A jövő évi magyar költségvetés, amellett, hogy segíti a magyar családok életét, előmozdítja a markáns gazdasági növekedést is, ráadásul a pénzügyi egyensúlyt is fenntartja.

– Az épített környezet milyensége is meghatározó egy ország életében.

– Ha építkezünk, régi épületeket felújítunk, az a gazdasági vérkeringésnek is jót tesz. Ugyanakkor a családok és a gazdaság mellett harmadik pillérként a kultúránknak is kiemelt szerepe van. Egy ország akkor erős, ha az az összetartó kapocs, amelyet kultúrának nevezünk, szintén szilárd. Ezt képviseli például a Népi építészeti program: jelentsen alapot az épített környezetünk, hiszen ez a legmeghatározóbb része a kultúrának. Nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy valaki érezze Budapest utcáin járva, hogy a XIX. század végén jár, vagy hogy a nemrég felújított diós­győri várban megragadja a középkor hangulata. Éppígy nem kell történésznek lenni ahhoz sem, hogy a megújuló régi épületekben érezze azt a századokkal ezelőtti vidéki életet úgy, hogy közben XXI. századi lakókörnyezetben van.

Kivárás a babaváró hitelre

A hónap közepéig, azaz július 15-ig 2400-an igényelték a babaváró támogatást – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. A tárcavezető ismertetése szerint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására eddig 5700 kérelmet nyújtottak be, a jelzáloghitel elengedését pedig július 10-ig több mint hétszázan kérték. Gulyás Gergely jelezte, a július elsején indult programok iránt továbbra is jelentős az érdeklődés. A Bank360 szerint a babaváró támogatás esetében azok a házaspárok, ahol a szülés várható ideje ­miatt már az első napokban igényelték a kedvezményt. Ugyanakkor sokan várhatnak még OEP-igazolásra, továbbá azok a házastársak, akik terveznek babával, kivárhatnak a várandósság 12. hetéig, amikor az igényléssel együtt a törlesztés szüneteltetése is kérhető. A banki portál szerint a már meglévő hitelek is jócskán beleszólhatnak abba, hogy a házastársak fel tudják-e venni a babaváró hitelt. A jövedelem ugyanis csak egy bizonyos szintig terhelhető hitellel, a babaváró kölcsön törlesztőrészlete pedig számít a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató megállapítása során.