Kapkodnak a kata után a vállalkozók

Folyamatosan emelkedik azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek a kisebb gazdasági szereplőknek szóló két adótípus valamelyikét választják: a katások száma mára megközelítette a 350 ezret, a kivások tábora pedig negyvenezernél is nagyobbra nőtt. Az adóügyi államtitkár szerint ez nem véletlen, mindkét adótípus egyszerű, miközben kisebb terhet is jelent a vállalkozásoknak. Izer Norbert a Magyar Nemzetnek elmondta azt is: 2020. január elsején megszűnik az eva, emiatt ősszel tájékoztató kampányt indít a tárca, melyben minden lehetőségre felhívják az érintettek figyelmét.

Commuters On Their Way to Work

Óriási érdeklődés mutatkozik a kisebb vállalkozásoknak kitalált két adózási lehetőség iránt: egyre emelkedik a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata és a kisvállalati adó, vagyis a kiva szerint adózók tábora – mondta a Magyar Nemzetnek az adóügyi államtitkár. Izer Norbert néhány számot is említett. Közlése szerint mára majdnem 350 ezren katáznak. Az adónem népszerűségét jól mutatja, hogy 2017 végén nagyjából 240 ezer tagja volt a katának, 2016 decemberében pedig 175 ezer. Hasonló folyamat zajlott le a kivánál is. Jelenleg negyvenezer ilyen adózót tart nyilván az adóhivatal, ám a létszám nem volt mindig ilyen magas. 2016 végén még csupán 6500 vállalkozás kivázott, számuk a múlt nyárra harmincezer környékére kúszott fel.

Izer Norbert szerint korántsem véletlen a két adófajta iránti érdeklődés. – Magyarországon a társasági adó mértéke igen alacsony, kilenc százalék, a kata és a kiva azonban még ennél is kedvezőbb lehetőséget kínál arra, hogy a kisebb vállalkozások letudják adóügyi kötelezettségüket – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: az utóbbi időszak igazolta, hogy a hazai gazdasági szereplők az egyszerű és alacsony mértékű adókat minden további nélkül befizetik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy lassacskán a magyar vállalkozói szféra negyven százaléka a két kedvezményes adónem valamelyikét használja.

Az államtitkár külön is szót ejtett a kiváról, ugyanis jövő januárban megváltoznak az adónem szabályai. – A kisvállalkozásokat segítő lépésként 2020. január elsejével a mostani 13 százalékról 12 százalékra csökken az adó mértéke. A módosítás ötmilliárd forintot hagyhat az érintett vállalkozásoknál – mondta Izer Norbert, majd arról beszélt, hogy a beruházó, több alkalmazottat foglalkoztató kkv-knak mindenképpen érdemes elgondolkodniuk a váltáson.

– A döntést egyébként igyekszik megkönnyíteni a Pénzügyminisztérium – jegyezte meg az államtitkár, kifejtve, hogy a tárca – ahogy korábban, úgy idén is – tájékoztatást küld majd azoknak a cégeknek, amelyek több mint tízszázaléknyi adóterhet spórolnának meg, ha a kivára váltanának.

A minisztérium ősszel egy másik tájékoztató kampányt is útjára indít, melyben azokat a gazdasági szereplőket szólítják majd meg, amelyek eddig az egyszerűsített vállalkozói adó, vagyis az eva szabályai szerint tettek eleget adófizetési kötelezettségüknek.

– A kormány idén átfogó adóegyszerűsítési programot indított, ennek részeként a múlt év végén élő nagyjából hatvan adófajta egyharmadát megszüntetjük. Az eva lesz az egyik kivezetendő teherfajta – mondta Izer Norbert. – A lépést – tette hozzá magyarázatként – az indokolja, hogy folyamatosan apad, mégpedig látványosan az evások tábora. Az adózási módszer korábban igen népszerű volt, a rekordévben, 2006-ban pél­dául több mint 99 ezer evás működött idehaza. Még 2013 végén is több mint 48 ezren eváztak, idén tavasszal ellenben már 19 ezer tagot sem számlált az adónem tábora.

– Az érintetteket ugyanakkor el kell látnunk megfelelő információkkal például arról, milyen megoldások közül választhatnak – jegyezte meg az államtitkár. Így az őszi tájékoztató kampány kitér majd arra, hogy ha az evás nem tesz semmit, akkor 2020. január elsejétől – a törvény erejénél fogva – automatikusan az általános szabályok szerint adózik. De december 31-ig választható a kisadózó vállalkozások tételes adója vagy a kisvállalati adó. ­– A két adófajtához bármikor lehet csatlakozni: az érintett a bejelentkezést követő hónap első napjától már katásként, illetve kivásként adózik – mondta Izer Norbert.

Az államtitkár szóba hozott egy harmadik tájékoztató kampányt – a jelenleg is tartó figyelemfelhívás a katásokat célozza. – Nagyon kedvező a katások közterhe, de fontos az, hogy minden kisadózó előretekintsen, és gondoljon a nyugdíjaséveire – fogalmazott az államtitkár. Emiatt az érintetteknek az adóhivatal tájékoztatást küldött arról, hogy érdemes megfontolni a magasabb összegű tételes adó megfizetését, mert az hosszabb szolgálati időt és magasabb összegű nyugdíjat garantál. Izer Norbert megjegyezte: jelenleg mindössze 13 ezer katás fizet magasabb, 75 ezer forintos közterhet.

Változó szabályok

Számos adóügyi változás lépett életbe július elsején, ezek közül több is érinti a kisebb vállalkozások működését. A legfontosabb módosulás, hogy csökkent, mégpedig két százalékponttal, a szociális hozzájárulási adó, a teher így 19 és fél százalékról 17,5 százalékra módosult. A kormány számítása szerint a mérsékléssel komoly összegek maradnak az érintett gazdasági szereplőknél: a változtatás idén 144 milliárd forintot, jövőre pedig 310 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

A szocho csökkentése nyomán kedvezőbbekké váltak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) és a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai is. Az ekho munkaadókat terhelő része július elsejétől szintén 17,5 százalékra mérséklődött, a katánál az ellátási alap ügye került előtérbe. Mivel a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökkent, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget vesznek figyelembe a jövőben. A főállású katás által igénybe vett pénzbeli ellátások (például a gyed és a táppénz) alapja megemelkedik: az ötvenezer forintos tételes adó lerovása esetén 94 400 forintról 98 100 forintra, míg a magasabb mértékű, 75 ezer forintos adó megfizetésekor 158 400 forintról 164 ezer forintra nő az ellátási alap.

Kiemelendő a reklámadó ügye is. A teher hét és fél százalékról nulla százalékra csökkent, ám a módosítás csupán ideiglenes: a rendelkezés 2022. december 31-ig él majd.

Az adóügyi rendelkezések mellett szóba hozható, hogy július elsején elindult a magyarországi szállodákban a digitális adatszolgáltatás a nemzeti turisztikai adatszolgáltató központ rendszerébe. A kormányzati remények szerint az egységes és digitalizált szisztéma nagyban hozzájárul a turizmus versenyképességéhez, a szektor fehéredéséhez és a szolgáltatók adminisztrációs és adóterheinek csökkentéséhez. (MN)