Óriási vagyon rejtőzik a föld alatt

Hatalmas geológiai vagyon rejtőzik Magyarországon, de kiaknázásának egyik gátja az, hogy heterogenitása miatt nehezen kezelhető a másfél évszázad alatt gyűjtött adathalmaz. A 150 év adatrögzítési technológiáinak nagy részét a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is használta, ennélfogva az információk rendszerezése nem egyszerű feladat. Az intézet most 203 millió forintból digitalizálja és egységesíti az adatokat, így azokat a befektetők is könnyedén elérhetik majd.

Jó példa lehet az Észak-Amerikában végbement paradigmaváltás a palaolaj-termelés kapcsán Fotó: Nick Oxford Forrás: Reuters

Jó példa lehet az Észak-Amerikában végbement paradigmaváltás a palaolaj-termelés kapcsán
Fotó: Reuters

Mindezek alapján (és jogszabályi felhatalmazás birtokában) Magyarország teljes felszín alatti forrásállományának adatait kezeljük, és miután ez másfél évszázados múltra tekint vissza, az információk tartalma és formája is meglehetősen heterogén. A program segítségével alakítjuk át tehát mindezt egységes formába azért, hogy az egységes adatbázis lehetőséget nyújtson a tudásanyag könnyebb vizsgálatára – indokolta a fejlesztést a szakértő.

Az elnök arról is beszélt, hogy az említett 108 ezermilliárd forint értékű földtani vagyon kiaknázása és a gazdaságba irányítása kulcskérdés. A szakterületen az egyes modellezési eljárások fejlesztése sokszor paradigmaváltáshoz vezet – erre jó példa az Észak-Amerikában az elmúlt évtizedben végbement folyamat, amely során olyan szénhidrogénmezőket fordítottak termőre új technológia segítségével, amelyeket hagyományos módon nem lehetett kiaknázni. A nem konvencionális palaolaj- és gáztermelés jócskán beleavatkozott a fosszilis energiahordozók piacaiba világszerte. Fencsik Tamás szerint Magyarországon is adottak lehetnek ehhez hasonló lehetőségek.

– Az egységes földtani adatmodellel teremthető meg az a hazai digitális tudásbázis, amelynek vizsgálatával felfedhetők ezek a kitörési pontok – hangsúlyozta.