Bőséges lehet a cukorrépatermés

Jó termésre számítanak idén a cukorrépa-termelők, az árak alakulása viszont egyelőre nem kedvez az ágazat szereplőinek. Az uniós kvóta megszűnését követően jelentős felesleg alakult ki a közösségben, a szakemberek szerint ez a felesleg néhány éven belül tűnhet el a piacról. A felvásárlási árak ezután rendeződhetnek vissza az elfogadható szintre.

Bár a vetésterület csökkent, főleg a kis hatékonyságú gazdaságok morzsolódtak le Fotó: MTI/Varga György

Bár a vetés időszakában uralkodó szárazság nem kedvezett a növényeknek, az azóta lehullott csapadék és a meleg időjárás jótékony hatással volt a hazai cukorrépatermésre.

Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (Ctosz) főtitkárától megtudtuk, a gazdálkodókkal ebben az évben 13 100 hektárra kötött szerződést a kaposvári Magyar Cukor Zrt., további 300 hektáron pedig biorépát is vetettek, amit a szintén az Agrana-cégcsoport érdekeltségébe tartozó csehországi üzemben dolgoznak fel. Emellett 2202 hektáron folyik cukorrépa-termesztés az országban, a terményt innen a horvátországi Eszékbe és Verőcére szállítják.

Bár a vetésterület csökkent, főleg a kis hatékonyságú gazdaságok morzsolódtak le
Fotó: MTI/Varga György

A vetésterület összességében enyhén csökkent az idén, Kelemen István szerint azonban főként az alacsony hatékonyság mellett működő kisebb gazdaságok morzsolódtak le. – Az ágazat szempontjából előnyös lenne, ha a megfelelő gépek, berendezések és tudás nélkül termelők helyét a felkészült gazdaságok vennék át, így kisebb területről is nagyobb mennyiséget tudnánk betakarítani az országban – fogalmazott a főtitkár.

A szakember idén az átlagosnál jobb termésre számít. Bár a cukorrépa nem viseli jól a kánikulát, a megfelelő csapadékmennyiség enyhítheti a hőség okozta károkat. Az idén a kaposvári üzembe 780-800 ezer tonna cukorrépa kerülhet, a Horvátországba szánt szállítmány pedig elérheti a 140 ezer tonnát. Berki Gyula cukorrépa-termesztő, a Ctosz korábbi elnöke is kedvező szezonra számít, már ami a termésmennyiséget illeti.

A szakember szerint a csapadékos idő kedvezett egy bizonyos gombabetegség megjelenésének, ami ellen csak nagyon nehezen tudnak védekezni a gazdálkodók. A fertőzés képes a növény teljes levélzetét leszárítani, a répa viszont csak az elraktározott cukorból képes felépíteni az új hajtásokat.

– Ez a betegség nagymértékben csökkentheti a termény cukortartalmát, ezért is fontos, hogy megvédjük a növényeket a fertőzéstől – mutatott rá. Kelemen István szerint egyelőre nem jelent országos problémát a betegség, csupán néhány kisebb körzetben van jelen a fertőzés. A cél pedig az, hogy ez az állapot a nyár végéig fennmaradjon.

Mindkét szakember megegyezett abban, hogy az árak egyelőre nem alakulnak jól. Az európai uniós cukorkvóta 2017-es kivezetése után jelentős túltermelés alakult ki a közösség piacán.

Kelemen István szerint a hozzávetőlegesen négymillió tonna felesleges cukor alaposan lenyomta az egyébként is alacsony felvásárlási árakat. – Az idén már kisebb területen vetettek cukorrépát az unióban, így lassan a felesleg is eltűnhet, két év múlva pedig reményeink szerint az árak is normalizálódhatnak – jegyezte meg a szövetség főtitkára.

A felvásárlási árak alakulását ugyanakkor a világpiaci trendek is befolyásolják. Az egyik leglényegesebb tényező a kőolaj világpiaci ára. A világ cukorexportjának harmadát magáénak tudó Brazília ugyanis fele-fele arányban cukrot és etanolt állít elő a cukornádból. Ha a kőolaj drága, akkor etanolból gyártanak többet, ha viszont esik az ára, akkor cukorból kerülhet több a piacra.

A hazai termelőket összefogó szövetség és a kaposvári Magyar Cukor Zrt. közt jelenleg is folynak a tárgyalások az átvételi árakról. A feldolgozó a 2018–2019-es szezonra tonnánkénti 0,64 eurós kompenzációt ígért a termelőknek, a szövetség ugyanakkor 4,64 ­eurót tartana elfogadhatónak. A következő évekre pedig szeretnék elérni, hogy az üzem felárat fizessen azon gazdálkodóknak, akik több évre előre kötnek szerződést.