Gyorsabb felelősségre vonás

Az év végére befejeződik a hazai végrehajtói kar állományának átalakulása, jövőre tulajdonképpen már csak olyanok járhatnak el az adósok olykor igen nagy horderejű ügyeiben, akiknek van jogi diplomájuk, de legalábbis elkezdték az egyetemet. Eközben — úgy tudjuk — törvénymódosítással új kereteket alakíthatnak ki ahhoz, hogy gyorsabban felelősségre vonhassák a szabályszegő végrehajtókat.

A 2008-as válság fontos kérdéseket vetett fel Fotó: Havran Zoltán

A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás egyik napjainkig húzódó folyamatának végére kerülhet pont az esztendő végén, a következő év elejétől ugyanis – bizonyos kivételekkel – már csak jogi végzettséggel rendelkező személyek láthatnak el idehaza végrehajtói feladatokat. Nemrégiben kiírták az utolsó pályázatokat is a még üres tíz álláshelyre, a nyertesek személyéről pedig idén döntés születhet. Az új kiválasztottakkal együtt 230-ra emelkedik az országban működő végrehajtók száma.

Kérdésünkre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György felidézte az előzményeket. Mint elmondta, a rendszerváltozás utáni években mind­össze annyit várt el a törvény a végrehajtóktól, hogy érettségit tegyenek. Később annyiban szigorítottak a feltételeken, hogy végrehajtóvá csak az válhatott, aki felsőfokú végzettséget szerzett. – Ám szakirányú tanulmányokat ekkor sem követelt meg a jogszabály – emlékeztetett Schadl György.

A 2008-as válság fontos kérdéseket vetett fel
Fotó: Havran Zoltán

A jogi képzettség fontosságának kérdésére igazán élesen a 2008-as válság utáni időszak irányította a figyelmet, akkor több botrányosnak tartott esemény is előfordult a végrehajtásoknál.

– A feltételek közé az adósmentés időszakában, 2012-ben került a jogi diploma megszerzése – mondta az elnök, hozzátéve: az előírások módosítása nyomán ma már újonnan csak olyan ember juthat tisztséghez, aki elvégezte az egyetemet, a régebb óta végrehajtóként dolgozó hatósági embereknek pedig be kellett iratkozniuk az egyetemre. Kivételt csak azok ügye jelent, akiknek kevesebb évük volt a nyugdíjkorhatárig, mint amennyi időt a jogi tanulmányok igénybe vettek.

– A korábbi állomány tagjai közül negyvenen nem vállalták a tanulással járó erőfeszítéseket, nagyjából százan viszont beiratkoztak valamelyik jogi karra – ismertette a számokat Schadl György, aki egyébként úgy véli: a jogi ismeretek elsajátítása alapvető ahhoz, hogy a végrehajtók értelmezni és alkalmazni tudják például az adósmentő jogszabályokat vagy átlássák egy-egy bonyolult hitelügylet részle­teit.

Ahogy ahhoz is kell az egyetemi diploma, hogy világos legyen a manapság egyre gyakrabban alkalmazott, de igen bonyolult vagyonátörökítő jogi megoldások működése.

Az elnök az elmúlt négy esztendő legnagyobb eredményének a botrányoktól mentes, átlátható és kiszámítható végrehajtásokat tekinti, továbbá azt, hogy a végrehajtói szakma – hasonlóan az ügyvédi, az ügyészi vagy a bírói pályához – jogi hivatásrenddé vált.

– A kar szakmaiságának emelkedéséből az a legfontosabb előny származhat, hogy a hitelező és az adós is bízhat abban, hogy a végrehajtó szabályosan jár majd el – vélekedett Schadl György. Hozzátette: a hitelező és az adós érdekei ugyan legtöbbször homlokegyest ellenkezőek, de az mindkét fél részéről alapvető elvárás lehet, hogy a végrehajtó ne sértse meg az eljárási szabályokat.

A szabályszegő végrehajtókat egyébként – úgy tudjuk – a jövőben a mostaninál gyorsabb, rövidebb, célravezetőbb eljárásban vonnák felelősségre. Az erről szóló jogszabály akár már az ősszel az Országgyűlés elé kerülhet.

A szabályváltoztatás célja leginkább az lenne, hogy tovább emeljék a végrehajtói kar munkájának szakszerűségét – ha kell, végső esetben úgy, hogy eltávolítják a hivatásrend szabályait maradéktalanul be nem tartókat.