György László: Az elmúlt három évben több mint 80 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása

Az elmúlt három évben több mint 80 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása, mindez annak köszönhető, hogy az ágazat szereplői a kormányzat segítségével rugalmasan alkalmazkodtak a piac keresleti viszonyaihoz – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) XXXV. közgyűlésének megnyitóján György László az építőipar kiemelkedő növekedési ütemét azzal szemléltette, hogy a Magyarországon sikerágazatnak tartott járműgyártás 10 év alatt tudta megduplázni kibocsátását.

Az államtitkár kiemelte, hogy 2018-ban 23,5 százalékkal nőtt az építőipar termelékenysége.

György László szerint ebben szerepe volt annak, hogy az állam az építőiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások technológiai korszerűsítésére pályázatot írt ki, amelynek keretében tavaly és az idén összesen 25 milliárd forinttal támogatták ezeket a kkv-kat. Jövőre pedig újabb 6 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre erre a célra. Hozzátette, hogy a minisztérium számításai szerint a támogatásban részesült vállalkozásoknál 44 százalékkal nőtt a termelékenység.

György László felidézte, hogy idén fogadták el az építésgazdasági stratégiát, amelynek célja, hogy „hazai építőipari alapanyagokkal, hazai innovatív építőipari termékekkel, magyar vállalkozások, magyar munkaerővel és magyar tervek alapján legyenek képesek kielégíteni a magyar építőipar, építésgazdaság keresleti oldalának az igényeit”.

Az építőipar a 2018 és 2023 közötti időszakra 25 ezer milliárd forintos megrendelésállománnyal rendelkezik, ezen belül 15 ezer milliárd forintnyi megrendelést az állam generált – közölte.

Kiemelte, Magyarország 2030-ra Európa top 5 országa közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ennek megvalósításában fontos szerepet játszik a természetes és az épített környezet minősége is, a kormány pont emiatt nagy hangsúlyt helyez az infrastruktúra fejlesztésére.

Példaként említette, hogy 2023-ig minden megyeszékhelyet el lehet majd érni gyorsforgalmi úton.

György László összegzésként elmondta, kiemelten kezelik az építőipart, az építésgazdaságot, a kormány ezért döntött egy önálló államtitkárság felállítása mellett.

Boros Anita, az ITM új, az építésügyért és az infrastrukturális környezetért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, államtitkársága három nagyobb területet ölel fel: az építésügyet, a hulladékgazdálkodást és a vízgazdálkodást. Hozzátette, az államtitkárság elsődleges feladata, hogy áttekintse az építési folyamat egészét a megrendeléstől az üzemeltetésig.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közgyűlésen ismertette a szövetség tagjaival az ÉVOSZ által összeállított 2019-2022-es építésgazdasági stratégiát. Ez a dokumentum nem azt jelenti, hogy nem elégedettek a kormány által kidolgozott stratégiával – magyarázta a szakember – hanem inkább azt, hogy a kormány által felrajzolt fejlesztési irányvonalakból kiindulva a szakszövetség is meghatározta a sajátját. Példaként a vállalkozások számára fontos piacvédelmet és az ágazat eredményeinek bemutatását említette.

Koji László az MTI-nek elmondta, hogy az ÉVOSZ várakozásai szerint idén 30 százalékkal bővül az építőipar, a 2018-as magas bázis után. Ez a növekedés értékben 4300 milliárd forintos teljesítményt jelent.

Szólt arról is, hogy idén még minden alágazatnál – magas- és mélyépítés – emelkedés várható, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogyha 2020-ra a mélyépítés – út, vasút, autópálya építése – nem kap további, főként állami vagy önkormányzati megrendeléseket, akkor ennek az alágazatnak a teljesítménye jövőre már csökkenhet. Hozzátette: az építőipar egészében még jövőre is bővülésre számítanak.