Mindenhol jó az alacsony kamat

Az eurózónában és néhány más európai országban évek óta nulla, esetenként negatív a jegybanki alapkamat, sőt nemrég az Egyesült Államok is csökkentésbe kezdett. Most úgy tűnik, az eddigi magas kamatokkal küzdő feltörekvő gazdaságok is lehetőséget kapnak, s ők is részesülhetnek az alacsonyabb kamatok kedvező hatásaiból.

Építkezés Mumbaiban. Kína és Brazília mellett India is jelentőset lépett a monetáris politikában Fotó: Reuters

Miközben Európában, beleértve térségünket is, már jó néhány éve alacsonyak a jegybanki alapkamatok és ennek megfelelően a pénzpiaci kamatszint, a feltörekvő országok nagy része mostanáig kénytelen volt magas kamatokat alkalmazni a befektetői bizalom megtartása és az infláció fékezése érdekében.

Ez komoly terhet jelent az adott ország költségvetésének, amikor az államadósság után járó kamatot fizeti. A magas hitelkamatok a gazdaság egészséges növekedését is korlátozzák, a vállalkozások kevésbé tudnak fejleszteni és a lakosság is kevésbé jut különböző hitelekhez.

Ez a helyzet itthonról is ismerős volt: hosszú ideig magas volt a kamatszint, így a forintban történő hitelezés nem tudott megindulni. Ehelyett terjedt el az alacsony kamatú svájci frankban való eladósodás, ami később a frank árfolyamának szinte vég nélküli erősödésekor tragikus hatást okozott.

Építkezés Mumbaiban. Kína és Brazília mellett India is jelentőset lépett a monetáris politikában
Fotó: Reuters

Azóta itthon is, ahogy az egész Európai Unióban, nagyon alacsonyra csökkent a kamatszint, a gazdasági szereplők rendkívül kedvezően juthatnak hitelhez, és a lakáshitelek kamata is akkora, esetenként kisebb, mint egykor a svájci franknál volt.

Az Európai Központi Bank sok éven át a mélyben, konkrétan nullán tartotta az alapkamatot, még akkor is, amikor jelentős fellendülés volt az eurózónában. Most pedig, amikor a gazdasági növekedés lassulása mutatkozik, további lazításon gondolkozik.

Az tehát elég valószínű, hogy az alacsony kamatszint hosszan fennmarad. Eközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is újra kamatcsökkentésbe kezdett, és más fejlett országokban – mint Japán, Ausztrália vagy Kanada – alacsony a kamatszint.

Mindez most oda vezetett, hogy a fejlődő országoknak is lehetőségük nyílt a kamatcsökkentésre, követve a fejlett gazdaságokat. Kína már 2015-ben jelentős kamatcsökkentési sorozatot hajtott végre, most újabb lépéssel rekordmélységbe, 4,2 százalékra csökkentette az alapkamatot. India idén több lépésben 6,25-ről 5,15 százalékra csökkentette alapkamatát, Brazília 5,5 százalékra, amely lényegében örökös mélypont az ország monetáris politikájában. E három ország együtt ráadásul csaknem hárommilliárd lakost számlál, ami az emberiség negyven százaléka, így a kamatcsökkentések által segített fokozódó gazdasági növekedés igen komoly tényező a világgazdaságban.

Érdemes még megemlíteni Oroszországot, ahol az olajár 2015-ös összeomlása válságot okozott, a rubel zuhanását és magas inflációt kiváltva, ami a kamatszint 17 százalékra emelését vonta magával. A helyzet később konszolidálódott, és idén három lépésben hét százalékra mérséklődött a szint. Törökországban tavaly tört ki valutaválság, amely a kamatok 24 százalékra emelését kényszerítette ki, amit mostanra sikerült két lépésben 16,5 százalékra mérsékelni.

Ám Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában sok olyan ország van még, ahol idén több kamatcsökkentés is történt. Ha a folyamat jövőre is kitart, az eddig krónikusan magas kamatú országok közül soknál olyan egészségesen alacsony kamatszint állandósulhat, ami a hitelezés fellendülésén keresztül hozzájárul a gazdaság fellendítéséhez, ahogy ez nálunk is történt az elmúlt években.

Az adott országok ebből adódó gazdasági növekedése pedig olyan robusztus lehet, ami akár ellensúlyozhatja a fejlett országokban jelenleg mutatkozó lassulást.