ITM: A támogatások hatékonyabb elosztását ígéri az új kis- és középvállalkozói stratégia

Hatékonyabbá teszi a magyar tulajdonú cégek megerősítését szolgáló források felhasználását a kormány új kis- és középvállalkozói (kkv) stratégiája – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az Origo hírportálnak nyilatkozva.

A kormánynak abban is feladata van, hogy a kkv-k működése környezetbaráttá váljon a támogatások segítségével és megvalósuljon a versenyképességüket növelő technológiaváltás.

„Előttünk áll még a digitalizáció és az e-kereskedelem területén történő felzárkózás, ahol jelentősen elmaradunk az uniós átlagtól” – fogalmazott, majd hozzátette, a technológiaváltást segítő kiírásokban vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a vállalkozások a termelékenységüket növelő beruházásokhoz.

György László beszélt arról is, ha az osztrák farmokra vagy a finnek, svédek, norvégok energiatakarékos üzemeire tekintünk, akkor belátható, hogy a környezetbarát megoldások nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem a termelékenységet is növelik, szóval érdemes ebbe az irányba elmozdulni.

Kitért arra is, vannak olyan magyar cégek, ahol már csak kevés hiányzik a világhírnévhez, őket a Magyar Multi Program keretében támogatják tanácsadással.

A kabinet emellett azoknak a vállalkozásoknak is segít, amelyekben a cég alapítója lassan nyugdíjba készül. A feladat súlyát jelzi, hogy ezzel a kihívással a 100 millió forint feletti éves árbevételű cégek közül minden másodiknak, azaz mintegy 12 ezer vállalkozásnak kell szembenéznie a következő 10 évben – tette hozzá.

Tájékoztatása alapján a kkv-k fejlesztésére fordított források évente több száz milliárd forintot tesznek ki, a 2019-2020-as évben például csak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított támogatások mintegy 164 milliárd forintra rúgnak, amelynek több mint fele vissza nem térítendő támogatás. Ehhez jönnek még a speciális konstrukciók és a szektorális költségvetési támogatások – fűzte hozzá.

György László aláhúzta, a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak tervezésének az új stratégia az egyik alapdokumentuma, az intézkedések finanszírozásának jelentős része pedig uniós forrásból valósul meg.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, az uniós források felhasználásának vannak korlátai, például vannak olyan térségek (így Közép-Magyarország) és a nemzetgazdaság számára kiemelt célok, amelyek finanszírozását nem teszik lehetővé, ezért ezek támogatásához a következő években is szükség lesz magyar költségvetési forrásokra.

Az ITM államtitkára végül fontosnak tartotta kiemelni, az „OECD messzemenőkig dicsérte a tervek összeállítását megalapozó széleskörű párbeszédet, méltatta az azt övező konszenzust és a szakmai tartalmat is”. „Valljuk be, az efféle elismerés nem gyakori egy nemzetközi szervezettől” – mondta.

Hangsúlyozta: „jogos büszkeségre azonban az adhat majd okot, ha a cégek azt mondják, az intézkedések hasznukra voltak és segítették őket a fejlődésben, továbblépésben, segítségükkel sikeresen válaszolni tudtak a 21. század kihívásaira”.