Kapacitáshiány lassítja az üvegházak építését

Már az idén piacra kerültek azok a hajtatott zöldségek, amelyeket a vidékfejlesztési program által biztosított forrásból valósítottak meg a gazdálkodók.

A következő egy-két évben körülbelül 140 hektáron valósulhatnak meg beruházások Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI/Rosta Tibor

Már az idén piacra kerültek azok a hajtatott zöldségek – elsősorban paradicsom és kígyóuborka –, amelyeket a vidékfejlesztési program által biztosított forrásból valósítottak meg a gazdálkodók. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az idén 10-15 hektárnyi új, a modern kor minden követelményének megfelelő üvegházat állítottak termelésbe. Az új létesítményekben az idén legtöbben kígyóuborkát termesztettek, később azonban vélhetően a paradicsom lesz a meghatározó kultúra. Ennek oka, hogy késve készültek el a beruházások, a gazdálkodók jó része pedig annak érdekében, hogy nyáron ne álljanak üresen az üvegházak, egy úgynevezett rövidebb kultúrával ültették be. Mindez okozott némi átmeneti zavart az uborka piacán. Az üvegházakból egyszerre kikerülő nagy mennyiség jóval meghaladta a hazai szükségletet, a külpia­ci kapcsolatok hiányában pedig túltermelés alakult ki. Ledó Ferenc szerint ez viszonylag rövid időn belül orvosolható probléma, ha a gazdálkodók időben felkészülnek az exportra.

Szükség is lesz a külpiaci partnerség kiépítésére, az üvegházakból kikerülő hajtatott zöldségek mennyisége a következő években tovább nő. A Vidékfejlesztési program pályázatainak köszönhetően az előttünk álló egy-két évben mintegy 140 hektáron épülhetnek fel a modern kor követelményeinek megfelelő létesítmények. A Fruit­Veb elnöke jelezte: mivel későn jelentek meg a felhívások és a bírálatra is sokat kellett várni, ezért a beruházások is késésben vannak. A legtöbben tavasszal kapták kézhez a támogatói határozatot. A legtöbb üvegház és fóliasátor most épül, az uniós forrást elnyert kertészeteknek ugyanakkor nincs könnyű dolguk a kivitelezés során. A beruházások megvalósítását ugyanis az Euró­pa-szerte jelentkező kapacitáshiány is hátráltatja. Sem munkaerőből, sem szükséges anyagból nincs elég. Ledó Ferenc szerint ezért sok olyan gazdaság lesz, amely bár már jövőre szeretné termelésbe állítani az új üvegházát, a kapacitáshiány miatt még egy évet kell várnia.

– A vidékfejlesztési forrást elnyert beruházások 80-90 százaléka 2021-ig valósulhat meg, az üvegházakban ekkor kezdhetik el a termelést a gazdálkodók – fogalmazott az elnök.

A következő egy-két évben körülbelül 140 hektáron valósulhatnak meg beruházások
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ahogyan a legtöbb pályázatnál, így ebben az esetben is jelentősen emelkedtek az árak a kiírás óta eltelt időszakban. Ledó Ferenc becslése szerint az eredeti tervekhez képest 20-25 százalékkal drágábban építhetik meg az üvegházakat a nyertes pályázók.

– Vannak, akiket a költségek emelkedése eltántorított a beruházás megvalósításától, ezen pályázatok jó részét azonban más gazdaságok vették meg, így az üvegházak is megépülhetnek – mondta. Majd hozzátette: január végén lehet majd látni, hogy pontosan hányan mondtak le a pályázat megvalósításáról és adták vissza a támogatást, ugyanis az elnyerésétől számított 24 hónap van arra, hogy a nyertesek elkezdjék a kivitelezést. Ledó Ferenc szerint egyébként a dél-alföldi régióban a pályázatok 80-90 százaléka biztosan megvalósul majd.