Schanda Tamás: A versenyképesség erősítését szolgálja az új szakképzési rendszer

Rugalmasabb, a piaci igényekhez illeszkedő, a lemorzsolódást hatékonyabban megakadályozó intézményi szerkezet jön létre – mondta az államtitkár.

Alapjaiban változik meg a hazai szakképzési rendszer a 2020-21-es tanévtől; rugalmasabb, a piaci igényekhez illeszkedő, a lemorzsolódást hatékonyabban megakadályozó intézményi szerkezet jön létre – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Az általános iskolát elvégzők a technikum és a szakképző iskola közül választhatnak. A technikumban ötéves osztatlan képzés keretében szerezhetnek érettségit és technikusi oklevelet, a szakképző iskolában pedig hároméves képzéssel sajátíthatnak el egy szakmát – ismertette az államtitkár az Országgyűlés által kedden elfogadott szakképzési törvény részleteiről szólva. Kiemelte, hogy a szerkezeti átalakításokat a bérek és az ösztöndíjak jelentős emelése kíséri.

A szakképzésben oktatók bérét átlagosan 30 százalékkal emelik. Schanda Tamás úgy fogalmazott: megteremtik a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszert csaknem 32 ezer ember számára. A tanulói ösztöndíjak átalakításával két év alatt több mint háromszorosára bővítik a szakképzésben részt vevő ösztöndíjasok számát – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, a magyar gazdasági eredmények fenntartásához szükség van jól képzett szakemberekre, ehhez pedig elengedhetetlen a szakképzés megújítása.

Az oktatói béremelésekről elmondta: az átlagosan 30 százalékos emelésből a közismereti és a szakmai tárgyakat oktatók egyaránt részesülhetnek, pontos mértékéről az egyéni teljesítmény alapján születik majd döntés. Emelkednek az óraadók óradíjai is.

Az államtitkár példaként említette, hogy egy pedagógus II. besorolású, egyetemi diplomával és 10 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakmai tanár bruttó 300 ezer forint helyett legalább bruttó 350 ezer forintot fog kapni, de az összeg a 400 ezer forintot is elérheti. A pályakezdő oktatók bére pedig akár másfélszeresére is nőhet.

Schanda Tamás hangsúlyozta: akik most átlépnek a pedagógusi közalkalmazotti jogviszonyból a szakképző intézmények oktatóira vonatkozó új szabályozás alá, azoknak ugyanúgy jár majd a jubileumi jutalom. Az oktatók a pedagógus igazolványra is jogosultak lesznek, és a Nemzeti Pedagógus Karnak is tagjai lesznek a jövőben – jelezte.

Az államtitkár szerint a fiatalokat, illetve a szüleiket is szeretnék minél inkább arra ösztönözni, hogy a biztos megélhetést nyújtó, a továbbtanuláshoz ugyanúgy megfelelő alapot jelentő szakképzést válasszák. Ezért a tanulói ösztöndíjak rendszerében is nagy változások lesznek.

A szakképzésben részt vevők a tanulmányi eredményüktől függően kapnak ösztöndíjat.

A nappali rendszerű oktatásban tanulók általános ösztöndíjra lesznek jogosultak, ha önhibájukon kívül, illetve az adott terület sajátosságai miatt nem vesznek részt a duális képzésben. A szakképző iskolák 9. évfolyamán ez havi 14 ezer forint minden tanuló számára, a 10. és a 11. évfolyamra járók pedig 10 és 50 ezer forint közötti havi ösztöndíjat kaphatnak. A technikumok 9. és 10. évfolyamán minden tanuló havi 7 ezer forintot kap majd, a 11. évfolyamtól pedig szintén havi 10 és 50 ezer forint közötti juttatásra lesznek jogosultak – ismertette az államtitkár.

Évente kétezer hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diák megkaphatja a havi 30 ezer forint támogatást jelentő Apáczai ösztöndíjat is – tette hozzá. Kiemelte: új elem a törvényben az egyszeri pályakezdési juttatás, amelyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer és 300 ezer forint között lesz. Ezekkel az újításokkal a szakképzésben tanuló ösztöndíjasok száma az idei 33 500-ról 2021-re 110 500-ra nő – hangsúlyozta Schanda Tamás.

Bódis József, az ITM államtitkára a részletekről szólva elmondta: a szakgimnáziumokat felváltó ötéves technikumokban a közismereti és ágazati alapismereteket adó első két év után a közismereti tárgyak mellett szakirányú oktatás folyik majd. A 11. évfolyamtól megjelenő, vállalat által végzett szakirányú oktatás esetén a szakképzési munkaszerződés megkötésével már ekkor munkajövedelemhez juthatnak a tanulók.

A technikumi oktatás zárásaként négy közismereti tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, az ötödik a szakmai vizsga, amely emelt szintű érettséginek felel meg. A technikumok minden szempontból versenyképes képzést nyújtanak, és megadják a lehetőséget, hogy a tanulók a felsőoktatásba menjenek tovább – hangsúlyozta az államtitkár.

A hároméves szakképző iskolákban az első év nyújt ágazati alapismereteket, majd a következő két év a szakirányú képzés. A végzés után nyitott a lehetőség arra, hogy a tanulók továbblépjenek, és érettségit vagy technikusi végzettséget szerezzenek.

Bódis József hozzátette, az érettségivel már rendelkezőknek továbbra is lesz lehetőségük arra, hogy két év alatt technikusi végzettséget szerezzenek.

A lemorzsolódás megakadályozása érdekében az új rendszerben a lemaradó diákok a Dobbantó programban egyéni fejlesztés után, műhelyiskolákban folytathatják tanulmányaikat és rész-szakmákat szerezhetnek – hívta fel a figyelmet az államtitkár.