Az erdészeti szaporítóanyag-termelés ki tudja elégíteni az erdőtelepítési igényeket

A Magyarországon működő 400 csemetekertben idén több mint 152 millió facsemetét termeltek, ami azt jelenti, hogy a magyar erdészeti szaporítóanyag-termelés ki tudja elégíteni a belföldi erdőtelepítési igényeket – mondta az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Zambó Péter közölte, az állami erdőgazdaságok az ősszel a saját területükön 550 hektár új erdő telepítését kezdték meg, a 2020 áprilisáig tartó munkálatok részeként 2 millió facsemetét ültetnek és 100 tonna makkot vetnek el. November 30-ig mintegy 200 hektárnyi területen már megvalósult az ültetés – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, az erdőtelepítésekhez megfelelő mennyiségű és minőségű erdészeti facsemetére van szükség. A járási hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei ellenőrizték a csemetekerteket, a vizsgálatokkal garantálni tudják, hogy a termelők jó minőségű csemetéket értékesítenek.

Zambó Péter szólt arról is, hogy az erdészeti szaporítóanyag termelés infrastruktúrája meglehetősen elavult, ezért az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési programban csemetekerti gépek beszerzésére tervezi pályázat kiírását 2020 elején. A részletekről elárulta, hogy az egyenként legfeljebb 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, 50 százalékos önrész mellett, azok pályázhatnak, akik mezőgazdasági termelőnek minősülnek és érvényes csemetekerti engedéllyel vagy csemetekerti bérleti szerződéssel rendelkeznek.

A minisztérium az eszközbeszerzés mellett a csemetetermesztéshez szükséges kutatásokat is támogatja, példaként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnál indított nemzetközi kutatási programot említette. A programban egy olyan magközpontot akarnak kialakítani, amely megoldást kínál a klímaváltozás hatásainak kiegyenlítésére. Közölte, egyelőre kutatási célból Délkelelet-Európából szereznek be szaporítóanyagot, amelynek feltárják genetikai adottságait és arra keresik a választ, az adott fafajta hogyan alkalmazkodott a klímaváltozáshoz, illetve hogyan lehet a minták alapján olyan szaporítóanyagot előállítani, amelyet Magyarországon is termelésbe tudnak vonni.

Zsigmond Richárd, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a hatósági vizsgálat azért is szükséges, hogy a most ültetett csemeték jó minőségűek legyenek, megéljék a 50-100 éves kort, és olyan erdőt hozzanak létre, amely alkalmazkodni tud az éghajlatváltozás hatásaihoz.