A bizottság hibázott az állammal szemben

Az Európai Bizottság a lengyel és a szlovák adót is felfüggesztette, a lengyelek ügye szintén az Európai Bíróság előtt van.

A magyar kormány jogosan támadta meg az Európai Bizottság azon 2015-ös döntését, amellyel a brüsszeli testület abban az évben felfüggesztette a kiskereskedőkre és a dohányipari vállalkozásokra kivetett különadó beszedését hazánkban, mivel akkor még nem született meg a döntés arról, hogy sérti-e az uniós jogot a sávos különteher.

Ezt Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka fogalmazta meg tegnap állásfoglalásában, amely a magyar kormány által akkoriban indított és rövidesen napirendre kerülő perben a bíróságnak ad egyértelmű iránymutatást. Végső ítélet majd csak néhány hónapon belül várható, ám a főtanácsnok javasolja a bíróságnak, hogy a magyar kormánynak adjon igazat.

Kokott kijelentette: jogellenes volt a felfüggesztő eljárás, ezért semmisek a bizottság intézkedései a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari cégekre kivetett progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának megtiltásáról.

Emlékezetes, a magyar parlament 2014 végén fogadott el két törvényt, amelyek a következő évtől jelentős különadót vetettek ki a két szektor szereplőire, ezek fizetendő összege sávosan emelkedett, az árbevételtől függően. Több nagy piaci szereplő panaszt nyújtott be a Európai Bizottsághoz, amely ennek következtében 2015 júliusában felfüggesztette mindkét különadót. A döntést azzal indokolták, hogy a közterhek aránytalan terhet róttak a nagyobb piaci szereplőkre, amelyek tipikusan külföldi tulajdonúak. Ez alapján úgy ítélték meg Brüsszelben, hogy a kormány a rendelkezéssel jogellenes versenyelőnyt, tiltott állami támogatást nyújtott a kis magyar cégeknek.

Az Európai Bíróság 2018 áprilisában első fokon a bizottságnak adott igazat. A magyar kormány ugyanakkor fellebbezett az ügyben, ehhez fogalmazta meg az ügyet részletesebben megvizsgáló főtanácsnok a Brüsszelt elmarasztaló álláspontját.

– Ez az ügy nem arról szól, hogy az adókat visszamenőlegesen több évre be kell-e fizetni. Magyarország ugyanis nem támadta meg bíróság előtt az Euró­pai Bizottság 2016. júliusi végleges határozatát, hanem kizárólag az azt megelőző felfüggesztő döntést.

A jogvita jelentősége inkább az, hogy amennyiben a jövőben hasonló különadókat vetnek ki, akkor az Európai Bizottság közbeléphet-e egy felfüggesztéssel vagy évekig fizetni kell az adót, várva az Európai Bíróság döntésére – fogalmazott az ügy kapcsán Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Időközben magyar mintára Lengyelország és Szlovákia is bevezetett kiskereskedelmi különadót, a litván kormány pedig néhány hónapja tett javaslatot a bevezetésre.

Az Európai Bizottság a lengyel és a szlovák adót is felfüggesztette, a lengyelek ügye szintén az Európai Bíróság előtt van. Most minden érintett azt várja, hogy az Európai Bíróság milyen döntést hoz a fent említett magyar ügyekben.