Adóváltozás serkentheti a beruházásokat

A hazai cégvilág tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizetett be, miközben a társasági adó címén befolyt összeg alig haladta meg a háromszázmilliárd forintot.

Gödöllő vakcinagyár, GSK, egészségügy, GlaxoSmithKline , oltás,

Érdemben javítana a hazai vállalkozói szféra lehetőségein az iparűzési adó szabályainak átalakítása – olvasható ki a Niveus Consulting Group friss elemzéséből. A szakmai összegzés elsőként arra mutat rá, hogy az iparűzési adó ma már sokkal nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó: a hazai cégvilág tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizetett be, miközben a társasági adó címén befolyt összeg alig haladta meg a háromszázmilliárd forintot.

A bevételek nagysága közötti eltérés oka egyrészt az, hogy a társasági adó az elmúlt években számottevően mérséklődött, a jelenlegi kilencszázalékos elvonás az Európai Unióban is igen alacsonynak számít. – Eközben az iparűzési adó számítása igen speciális, mértéke településenként eltérő, ráadásul teljesen különálló adóhatóság, az érintett önkormányzat adóosztálya felügyeli a kötelezettségek teljesítését, emiatt tehát még egy vagy több hatósággal is tartani kell a kapcsolatot – húzza alá a Niveus.

Az iparűzési adó ügye azután került napirendre, hogy a hónap elején a Nemzeti Versenyképességi Tanács a szabályok átalakítására tett javaslatot a kormánynál. A felvetések között szerepelt az értékcsökkenési leírás, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú, ötszörös mértékű leírhatóvá tétele és az adófeltöltési kötelezettség megszüntetése is. A Niveus Consulting Group szerint az értékcsökkenés elszámolása nagy pénzügyi ösztönzést jelentene a beruházásoknál. Ha pedig a kutatás-fejlesztési költségek ötszöröse is levonható lesz az adóalapból, akkor reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP három százalékát fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre.

A Niveusnál megjegyezték azt is, hogy az átalakítás bizonyára érinti majd az önkormányzatok anyagi helyzetét. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni a pénzügyminiszter hó eleji szavait. Varga Mihály azt mondta, hogy a kormányzat egyeztetéseket kezdeményez a helyhatóságokkal a javaslat részleteiről. A tárcavezető megjegyezte továbbá azt is: arra számít, hogy már idén módosulhat a vonatkozó törvény, és még ugyancsak ebben az esztendőben vagy jövő január elsején életbe léphetnek a változtatások.