Egyeztetés kezdődik az állami cégeknél

Jövő kedden ül tárgyalóasztalhoz a kormány az állami cégek vezetőivel és a szakszervezetekkel – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egyeztetésekre régóta várnak az érdekképviseletek, amelyek korábban ultimátumot adtak a kormánynak. Várhatóan nem lesz többéves és egységes béremelés, ám a két számjegyű mértékre nagy esély van. Az ellenzéki városok többségében az alacsonyabb, jellemzően nyolc százalék körüli béremelés valósul meg.

Önerőből a posta sem tud emelni Fotó: Bach Máté Forrás: Magyar Nemzet

Összeül március 3-án az állami közszolgáltató cégek munkaügyi kérdé­seit megvitató Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF), amelyen a kormány, az állami vállalatok vezetői és a szakszervezetek a 2020-as béremelés mértékéről egyeztetnek – tudta meg a Magyar Nemzet.

Egyelőre keveset lehet tudni a kormány béremelési szándékáról, az ugyanakkor nem kérdés, hogy az érintett cégek, a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta, valamint az állami fenntartású víziközmű-ágazat önerőből nem tud emelni a dolgozók bérén, így az államnál pattog a labda. A korábbi egyeztetések során az már világossá vált, hogy nem lesz minden vállalatra egységes, többéves béralku, szemben a 2017 és 2019 közötti megállapodással. Információink szerint a költségvetés lehetőséget ad egy átlagosan munkavállalónként legalább két számjegyű béremelésre, ám differenciáltan az alacsonyabb keresetű munkavállalók és az erősen szakemberhiányos területeken dolgozók kapnák ezúttal is a nagyobb emelést.

Várhatóan 2020-ra állapodik csak meg a kormány a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, eltérő mértékben rendeződhet a vasutasok, postások, autó­buszosok és víziközmű-szakemberek keresete, a vállalatok sajátosságait is figyelembe véve. A kormány azt követően jelezte tárgyalási szándékát, hogy a KVKF szakszervezeti oldala ultimátumot intézett az államhoz: amennyiben máig nem kapnak a tárgyalások megindítására vonatkozó visszajelzést, kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, annak eredménytelensége esetén pedig sztrájkot is kilátásba helyeztek. Az erősebb nyomásgyakorlás a tárgyalások megindulásával párhuzamosan végül várhatóan elmarad.

Önerőből a posta sem tud emelni
Fotó: Bach Máté

Korábban a képviseletek eredményesnek tartották a 2017 és 2019 közötti, átlagosan harmincszázalékos béremelést az állami cégeknél, mivel sikerült megfékezni az elvándorlást. Ugyanakkor az utolsó, tavalyi évre átlagosan ötszázalékos emelést tartalmazott az egyezség, amely nem bizonyult már elégségesnek. Ennek oka, hogy a versenyszférában 2019-ben is a várakozásokat jócskán meghaladó, 11 százalék feletti bérkorrekciót hajtottak végre a cégek, így jelentős elszívóerőt jelentenek a képzett munkavállalókra. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már tavaly is kezdeményezett új megállapodást, párhuzamosan a 2017 elején kötött alkuval, ám akkor a kormányoldal arra tett ígéretet, hogy új egyeztetések az idén kezdődhetnek.

Nemcsak az állami cégeknél, de a fővárosi és vidéki vállalatoknál is jóval később kezdődtek bértárgyalások a korábbi évek gyakorlatához képest. A BKV-nál várhatóan ma írják alá a múlt héten bemutatott béralkut, ám az a szakszervezetek követelésétől jelentősen elmarad. A képviseletek 15 százalékos alapbéremelést akartak elérni, ám a valóságban a kiegészítő juttatásokkal lehet meg az átlagosan legfeljebb tízszázalékos bérrendezés. A legtöbb dolgozó a BKV ajánlatának megfelelő, nyolc százalék körüli jövedelememelkedéssel számolhat, ám a csomag több pontja egyelőre nem ismert. A vidéki közösségi közlekedésben is jóval a szakszervezeti követelések alatt maradt az ellenzéki városokban a béremelés mértéke: Pécsen az ellenzékhez köthető szakszervezet beleegyezett a nyolcszázalékos emelésbe, holott a dolgozók többségét képviselő érdekképviselet 15 százalékos béremelést követelt, a mértéket elsősorban a súlyos munkaerőhiánnyal indokolták.