Kirügyeztek a gyümölcsfák

A februári viharos szél nem tett kárt a hazai gyümölcsültetvényekben, a szokatlanul enyhe időjárás azonban még okozhat fejfájást a kertészeknek. A korán érkezett tavasz hatására a megszokottnál előbb virágba borulhatnak a fák, egy későbbi fagy ugyanakkor jelentős kárt tehet a gyümölcsösökben.

Polgár, 2011. április 3. Kibomlott a kajszibarack (Prunus armeniaca) virága Polgár térségében az utóbbi napok meleg, napfényes időjárásának hatására. A kinyílt virágokon megjelentek a méhek, melyek nektárgyűjtés közben beporozzák a gyümölcsfa virágait. MTI Fotó: Oláh Tibor Fotó: MTI Fotó: Oláh Tibor

Az idén is elkerülték a keményebb fagyok az országot: míg januárban általában nulla fok körül alakult a hőmérséklet, februárban már ­jellemzően tavaszias időjárás uralkodott. A korán jött enyhülés azonban még visszaüthet, legalábbis ami a kertészeteket illeti. Bár a február eleji orkánerejű szél még nem tett kárt a gyümölcsültetvényekben, az átlagosnál magasabb hőmérséklet később gondot okozhat a termelőknek.

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruit­Veb) alelnöke lapunknak elmondta: ha január második feléig enyhe a tél, az nem jelent különösebb problémát.

Fotó: MTI Fotó: Oláh Tibor

Akármilyen hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, a gyümölcsfák nem tudnak kilépni abból a mélynyugalmi állapotból, amelybe lombjuk elhullatását követően kerültek. Ugyanakkor, ha ­január második felében vagy februárban érkezik az enyhe idő, az már hatással van a fák nyugalmi helyzetére. Legkorábban a kajszi, majd a többi csonthéjas gyümölcs reagál a felmelegedésre, legkésőbb pedig az almafajtáknál indul be a rügyképződés.

Apáti Ferenc szerint a hazai gyümölcsösök többsége – élen a kajszival – már kilépett a mélynyugalmi állapotból, a Dunántúlon például erős rügyduzzadásról számoltak be a termelők.

Mindez önmagában még nem jelentene problémát, ugyanakkor félő, hogy a februári felmelegedést március­ban vagy áprilisban zord idő követi. – A rügyfakadás után egyre érzékenyebbek a fák a hidegre. A korán jött tavasz ezért egyértelműen megnövelte a fagykár kockázatát. Minél tovább tart ez az enyhe idő és minél nagyobb lehűlés jön, annál nagyobb lesz a kiesés is – fogalmazott a Fruit­Veb alelnöke.

A szakember szerint a gazdálkodók igyekeznek felkészülni az esetleges éjszakai fagyokra. – Van jó néhány fagyvédelmi technológia, amely részben a légkeverésen, részben a fűtésen alapul. Tökéletes megoldás azonban nem létezik. Ami olcsó, annak gyenge a hatásfoka, ami hatásos, az viszont nagyon drága – mondta.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy legyen szó bármilyen professzionális megoldásról, a hirtelen jött erős lehűlés hatásait egyetlen technológia sem képes kivédeni. Legutóbb 2018 márciusában volt példa arra, hogy a tavaszias februárt fagyos március követte, az ország egyes részein a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz húsz fok alá süllyedt. Az ilyen típusú fagyokkal szemben nem lehet megóvni az ültetvényeket.

Bár azzal kapcsolatban egyelőre nem érdemes jóslatokba bocsátkozni, hogy a megszokottnál előbb indult rügyfakadás a betakarítást is előrébb ­hozza-e, azt azonban már most látják a szakemberek, hogy ebben az évben az átlagosnál korábban virágba borulnak majd a hazai gyümölcsültetvények.

– Nem tudjuk, hogy a virágzástól a gyümölcs éréséig milyen időjárás vár ránk, hiszen hiába kerül sor a virágzásra az átlagosnál két héttel korábban, ha ezt követően egy hűvösebb időszak köszönt be, ami lelassítja a gyümölcsök fejlődését. A tapasztalatunk ugyanakkor az, hogy ha az enyhe tavaszt átlagos időjárás követi, a szüret is korábban kezdődik meg – fogalmazott Apáti Ferenc.

A korai szüret egyébként nem mindig jelent jót. Vannak olyan gyümölcsök, amelyek, ha korábban kerülnek a piac­ra, jó eséllyel összetalálkoznak az importkínálattal, ami nagy mennyiség esetén komoly áreséshez vezethet.