Még mindig sokan hagyják veszni jogos pénzkövetelésüket

Tíz százalékkal több, összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult tavaly az egy évvel korábbihoz képest, az adósok 90 százaléka nem vitatta a tartozását – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) statisztikai adataiból. Az eljárások túlnyomó többségét cégek kezdeményezték, magánszemélyek csak elvétve próbálták visszaszerezni követelésüket fizetési meghagyás útján. Még mindig kevesen tudják, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének. Tavaly az eljárások mindössze 5,5 százaléka alakult perré, és tíz eljárásból átlagosan hét – összesen 401 ezer ügy – került a végrehajtók elé – közölte a szervezet.

A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors. Ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy papíralapú kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek. A tartozást akkor sem érdemes veszni hagyni, ha az adósunk nem rendelkezik magyarországi székhellyel, ebben az esetben európai fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítheti követelését az, akinek tartoznak.

Növeli a fizetési hajlandóságot a fizetési meghagyás

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 90,5 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását vagy, mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2019-ben 401 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben.

Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várja meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem rendezi a tartozását. Ha az adós vitatja a tartozását, akkor a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjeszthet elő, melynek az a következménye, hogy az eljárás perré alakul és a bíróságon peres ügyként folytatódik. 2019-ben a fizetési meghagyások mindössze 5,5 százalékából, 29 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

– Cégek és más jogi személyek – például alapítványok, egyesületek –, illetve az egyéni vállalkozók kizárólag elektronikus úton mondhatnak ellent, ha fizetési meghagyást kapnak – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám. Ha nem így tesznek, a beadványukat automatikusan vissza kell utasítani, így akár kicsúszhatnak a rendelkezésre álló 15 napos határidőből, és végrehajtási eljárás is indulhat ellenük – olvasható a közleményben.