Milliós fizetésért is kölcsönöznek munkavállalót

Lassú idehaza az atipikus foglalkoztatási formák – a távmunka, az otthoni munkavégzés vagy akár a rugalmas munkaidő – elterjedése, ugyanakkor az idesorolható munkaerő-kölcsönzés továbbra is közkedvelt eszköz a vállalatok kezében az átmeneti létszámproblémák megoldásához.

A kölcsönzött munkaerő keresete sem marad el egy átlagos munkavállalóétól. Alapfokú végzettséggel akár bruttó 346 ezer forintot is megkereshet a dolgozó, de sikeres középfokú tanulmányokkal a garantált bérminimum 210,6 ezer forintos bruttó összegétől egészen a 800 ezer forintos fizetést is megkeresheti. A felsőfokú végzettségűek, diplomások pedig akár olyan állást is megcsíphetnek, ahol keresetük eléri az 1,5 millió forintot – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének friss elemzéséből.

Egyre több esetben kötnek a kölcsönvett munkaerővel – hasonlóan az általános munkarendben dolgozó alkalmazottakhoz – határozatlan időre szerződést, a gyakornokokat pedig jellemzően rövid idő után saját állományba veszik a vállalatok. A kölcsönzött dolgozók manapság a legtöbb munkanapot a HR, toborzási és kiválasztási területeken, valamint közösségi média területén töltik el. Egy-egy munkavállaló a legkevesebb időt laboratóriumi minőségellenőrként, betanított munkásként, húsfeldolgozóként és hulladékgazdálkodási munkatársként tölti el egyhuzamban.

Jellemző a magasan képzett munkavállalók kölcsönzése rövidebb időszakra. A közlemény példaként említi a középvezetői pozíciót, amelynek betöltésére egyebek mellett az átszervezések, a válságkezelés vagy egyéb feladatok végrehajtásának idejére kötnek szerződést. Az alacsonyabban képzett munkavállalókat pedig elsősorban betanított munkákra, szakmunkákra keresik a vállalkozások. A foglalkoztatás időtartama néhány héttől akár öt éven keresztül is eltarthat. Gyakran előfordul, hogy a kölcsönzött munkavállalót a megrendelő saját állományába veszi át.

A cégek általában akkor fordulnak kölcsönzőhöz, amikor a vállalatnak nem áll annyi munkavállaló a rendelkezésére, mint amennyire szüksége lenne, vagy általános létszámstop miatt nem növekedhet az állományi létszám. Akkor is a kölcsönzőkhöz fordulnak a vállalatok, amikor nincs kapacitás a munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki szállítására, és nem áll rendelkezésre munkásszállás sem.

Közleményében a szervezet felidézi: a munkaerő-kölcsönzés itthon a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma. Háromoldalú munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést azzal a céllal, hogy egy vagy több harmadik félnél, az úgynevezett kölcsönvevőnél végezzen munkát.

Előnye a hagyományos, tehát a munkavállaló és a jellemzően egyetlen munkáltató közötti jogviszonnyal szemben, hogy a kölcsönzött munkavállaló nehezebben kerülhet az utcára, mivel a közvetítő akár ötven-száz partnerénél azonnal el tud helyezkedni az alkalmazott. A fizetések ráadásul versenyképesek, így a továbbfoglalkoztatás jóval egyszerűbb.

Hiába az egyik legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma a munkaerő-kölcsönzés, a munkaerőpiac öt százalékát sem teszi ki. A munkaerő-kölcsönzés különösen kedvelt a kékgalléros munkakörökben, valamint a betanított és szakmunkák területén, a dolgozók 70 százaléka ilyen feladatokat lát el.