Rekordmennyiségű áramot termeltek tavaly Pakson

Történetének legmagasabb termelési eredményével zárta 2019-et a Paksi Atomerőmű, kimagasló biztonsági mutatók mellett. A létesítmény négy blokkja összesen 16,285 ezer gigawattóra villamos energiát állított elő a múlt évben, ezzel a bruttó hazai termelés közel felét biztosította. A négyblokkos üzemelés kezdete, 1988 óta tavaly volt a legalacsonyabb az egyéni és a kollektív dózis az atomerőműben, de minden korábbinál alacsonyabb, nulla volt a munkabaleseti mutató a hazai létesítményben.

Idén is folytatódnak a blokkok rendelkezésre állását javító fejlesztések Fotó: Kurucz Árpád

A Paksi Atomerőmű 2019-ben is a magyarországi szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés alappilléreként működött, a négy reaktorral előállított 16,285 ezer gigawattóra (GWh) áram a hazai bruttó termelés közel ötven százalékát jelentette – tájékoztatta lapunkat a létesítményt üzemeltető MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Mint ismertették, a kiemelkedő termelési adatokhoz magas szintű biztonsági mutatók is párosultak: 2019-ben sem történt a nemzetközi hétfokozatú nukleá­ris eseményskálán (INES-skála) 1-es vagy magasabb besorolású esemény az erőműben, és a legalacsonyabb szintű, azaz INES 0-s besorolású események száma is történelmi mélypontra, tízre csökkent.

Az atomerőmű számára a biztonságos működés az elsődleges, ezt számos nemzetközi és hazai szervezet ellenőrzi folyamatosan. Ezek közül az egyik legjelentősebb az atomerőmű-üzemeltetők világszövetsége (WANO), amelynek munkabaleseti mutatója a magyarországi atomerőmű esetében 2019-ben nullát mutatott. Ez azt jelenti – fűzte az adathoz a magyarázatot a társaság –, hogy nem történt atomerőművi dolgozót érintő, munkaképtelenséggel járó baleset Magyarország legkomplexebb ipari üzemében, igazolva ezzel a vállalat folyamatos biztonságnövelő fejlesztéseinek eredményeit és dolgozóinak felkészültségét. A minden évben szokásos nemzetközi ellenőrzés mellett idén a WANO egy új típusú vizsgálatot is lefolytat a Paksi Atomerőműben: a nyárra tervezett, úgynevezett WANO-fővizsgálat előkészítéseként már februárban elvégzik az atomerőmű reaktorait irányító blokkvezénylői személyzet szimulátoros munkájának megfigyelését is.

Idén is folytatódnak a blokkok rendelkezésre állását javító fejlesztések
Fotó: Kurucz Árpád

Pakson mindezek mellett 2020-ban is folytatódnak az elmúlt években megkezdett, a biztonsági tartalékok további növelését támogató, a blokkok rendelkezésre állását folyamatosan javító fejlesztések, valamint az atomerőmű új, a nemzetközi legjobb gyakorlatot adaptáló működési modelljének bevezetése is. A létesítmény 1-es blokkjának éves, tervezett főjavítása elkezdődött, ehhez február 1-jén állították le az egységet – áll a társaság honlapján.

Új üzemanyag

Az atomerőmű idén megkezdi a továbbfejlesztett, csökkentett pálcaátmérőjű üzemanyag-kazetták használatát, az öt éve bevezetett, nemzetközi díjakkal is elismert 15 hónapos üzemanyagciklus (C15) innovációjának folytatásként. A megoldással ugyanazon reaktorteljesítményhez az eddiginél kevesebb üzemanyag-kazetta felhasználására van szükség. Mindezzel tovább csökken a nagy aktivitású hulladék mennyisége és az erőmű egyébként is alacsony környezeti hatása. Az Országos Atomenergia-hivatal 2015 decemberében engedélyezte a C15 bevezetését, ennek előzményeként pedig az átlagosan 4,7 százalékos, a korábban használtnál nagyobb dúsítású üzemanyag-kazetta alkalmazását. Így a létesítmény fokozatosan áttérhetett a korábbi 12-ről a 15 havonta esedékes üzemanyagcsere-ütemre. A magyar innováció a Paksi Atomerőmű reaktorfizikai osztályának terve alapján, nemzetközi összefogásban valósult meg. A hasonló típusú atomerőművek közül Pakson vezették be elsőként a C15-öt, de a hosszabb üzemanyag- és főjavítási ciklusok gazdasági előnye miatt a nukleáris ipar vezető országai közül már az 1990-es években általánossá vált a 12 hónapostól eltérő üzemanyagciklusok alkalmazása. A hosszabb kampányokkal jelentősen csökkenthető a környezetterhelés, továbbá fenntartható, illetve növelhető az atomerőmű biztonsága, versenyképessége.