Rekordnépszerű lett a Szép-kártya

Óriási eredményt produkált tavaly a belföldi turizmus motorját jelentő Széchenyi-pihenőkártya, amely széleskörű felhasználhatósága és a kedvezményes adózása miatt a legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számít több mint 1,7 millió munkavállaló, illetve a cégek körében. Az év végi ünnepek idején csaknem megkétszereződött a pihenőkártyás fizetések aránya a szolgáltatóknál, ekkor rekordösszegű, 2,4 mil­liárd forintnyi beváltás következett be a vendéglátásban és a szállásadásban.

Leggyakrabban a vendéglátás és a szállás ellenértékét egyenlítjük ki a kényelmes megoldással Fotó: Havran Zoltán

Rekordösszegeket használtak el a Szép-kártyákról tavaly, amikor elérte a harmincmilliárd forintot a pihenőkártya három alzsebéből beváltott munkáltatói juttatások éves összege, az egyes beváltási területeken minden szolgáltató a korábbiaknál jelentősebb felhasználást tapasztalt – az év során a panziókban 34,4 százalékos, a szállodákban 46,4 százalékos növekedés mutatkozott 2018-hoz képest.

Tavaly a feltöltések összege duplájára, a költések összege pedig másfélszeresére emelkedett. A statisztikák, illetve a beváltóhelyek és a három kártyakibocsátó bank tapasztalatai alapján az előző évben többszörösen hasznosult, hogy a munkavállalók kikapcsolódását, rekreációját, szabadidős tevékenységeit támogató béren kívüli juttatási elem kedvezményes adózási körben maradt a rendszer tavalyelőtti átalakításakor.

Leggyakrabban a vendéglátás és a szállás ellenértékét egyenlítjük ki a kényelmes megoldással
Fotó: Havran Zoltán

Megalapozott volt az az erős érv, miszerint a Szép-kártya meghatározó tényező a hazai turizmusban, a beváltott összegek visszakerülnek a gazdaságba és az e területen működő piaci szereplők versenyképességét támogatja. Ma a szálláshelyek magyar vendégektől származó bevételeinek közel negyedét adják a kafetériás költések.

A tapasztalatok szerint a legtöbb kártyafelhasználó a vendéglátás alszámláról indít tranzakciót, míg negyedük a szállászsebből, és mintegy tizedük a szabadidő területén hasznosítja az összeget. – A belföldi vendégéjszakák tavaly mért 0,6 százalékos csökkenése ellenére a Szép-kártya-forgalom az előző évhez képest 46,4 százalékkal emelkedett, decemberben pedig 96,9 százalékkal volt nagyobb a megelőző decemberinél – közölte a szállodaszövetség.

A mintegy 1,7 millió kártyatulajdonos ráadásul tudatosabb lett a fizetés mellé kapott plusz pénz felhasználásában: a beváltást mutató tendenciák alapján sokan az év végére tartogatták a munkáltatójuk által megváltott pihenési lehetőséget, csaknem megduplázva a 2018 év végén számolt Szép-kártyás kiadásokat. Decemberben a magyarok rekordösszeget, vagyis 2,4 milliárd forintot költöttek a kártyáról a szálláshelyeken, ami kimagasló, 93,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb kártyakibocsátó, az OTP is rekordról számolt be az év végén. – 2018 ünnepi időszakához képest 4,3 milliárd forinttal több, összesen közel nyolcmilliárd forintnyi juttatást használtak fel a kártyabirtokosok.

Az év végi időszakban ismét sokan utaztak vidékre pihenni, ugyanis a pihenőkártyás fizetések háromnegyede a vidéki régiókban történt. A költekezés alapján az év során a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió volt a legnépszerűbb – jelezte a bank.

Gyakoribb a bruttó keret

A Cafeteriatrend.hu 2019 decembere és az idei év januárja közt 354 munkáltató megkérdezésével megvizsgálta, hogy miként alakulnak a 2020-as juttatási keretösszegek. Kiderült: a válaszadók negyede alkalmaz nettó elvű juttatási rendszert, míg ötven százalék bruttó kafetériakerettel dolgozik. A fennmaradó 25 százaléknál vegyes megoldások működnek a közterhek megosztására. 2019-ben és 2020-ban is nagyjából nettó 270 ezer forint értékű keretet kapnak a munkavállalók, ami átlagosan bruttó 370 ezer forintos értékkel is jellemezhető – állapítja meg a portál.