Meglehet a böjtje a korán jött tavasznak

Bár a várható terméskiesést még korai lenne megbecsülni, az már biztos, hogy a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeket érintette a legérzékenyebben a múlt heti lehűlés. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a napokban ismét fagyos éjszakák várhatók.

Nem tett jót a hazai gyümölcsöskerteknek a március végi hidegbetörés. A lehűlés ráadásul erős széllel érkezett, az éjszakai fagyok pedig viszonylag sokáig, helyenként 10-12 óráig is kitartottak. – Az ilyen típusú fagyok ellen érdemben nem tudnak védekezni a gazdálkodók, hiszen ha a hideg levegő mellé szél is társul, akkor sem a hőtermelésre, sem a légkeverésre alapozó fagyvédelmi technológiák nem hatásosak – tudtuk meg Apáti Ferenctől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (Fruitveb) alelnökétől.

A márciusi fagyos időjárás egyáltalán nem ritka. Az idén nagyon enyhe volt a február, a korán jött tavasz hatására pedig a gyümölcsfák korábban kirügyeztek, sőt a kajszi esetében március második felében virágba is borultak a fák. A helyzetet súlyosbítja, hogy épp a dél- és a nyugat-magyarországi termesztőkörzetekben volt a hidegebb, ahol a gyümölcsfák is előrébb jártak a vegetációban. Apáti Ferenc szerint a kajszi gyakorlatilag az egész országban virágzott, az őszibarackfákon pedig a virágok 40-60 százaléka nyílt ki március végére. A többi gyümölcsfaj a fagyok megérkeztekor még csak a rügyfakadás állapotában volt, régiónként és fajonként egy–három héttel voltak a virágzás előtt.

Tényleges kárt tehát elsősorban a kajsziültetvényekben okozott a hidegbetörés. A Fruitveb becslése szerint a még ki nem nyílt virágok egész jól átvészelték a hideg időt, azonban fajtától és régiótól függően a 40, de akár a 90 százalékot is elérheti a virág- vagy rügykár mértéke. Az őszibarackban szintén erősebb virágkár tapasztalható, amelynek mértékét a szakemberek 30–60 százalékra becsülik. Bár a cseresznye még nem virágzott, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a korai fajtákat mégis érzékenyen érintette a fagyos időjárás. A meggy és a szilva esetében mérhetők kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek egyelőre nem veszélyeztetik a termést. Az alma és a körte esetében sem látható jelentősebb károsodás.

Apáti Ferenc szerint a március végén érkező fagyok okozta virág- és rügykárokból még nem lehet érdemi következtetést levonni a várható termésről. Ennek oka részben az, hogy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy átlagos terméshez, másrészt elképzelhető az is, hogy a most épen maradt virágok egy részéből később nem fejlődik ki a gyümölcs vagy még az érés előtt lehullik. A képet tovább árnyalhatja az is, hogy az előttünk álló néhány napon ismét lehűlés várható, az éjszakai fagyok pedig tovább ronthatják a gyümölcskertészet kilátásait.