Nem mondanak le a magyar bárányról az olaszok

Bár még okozhat fejfájást a hazai juhtenyésztőknek az egyre intenzívebben terjedő koronavírus, a magyar bárányok fő piacának számító Olaszországba egyelőre fennakadások nélkül eljutnak a szállítmányok. A járvány pillanatnyilag a fogyasztásban sem érezteti a hatását, az állattartók szerint a kereslet az idén még a korábbiak­nál is intenzívebb.

Törtel, 2014. április 14. Gazdák pakolják le kisbárányaikat a törteli felvásárló telepen 2014. április 14-én. Húsvétkor van a legnagyobb kereslet az idei bárányokra, ezért még az ünnep hetében is 600 állatot szállítanak Olaszországba a környékbeli (Abony, Cegléd, Tószeg, Jászkarajenő, Törtel és Nagykőrös) gazdáktól. MTI Fotó: Mészáros János Fotó: Mészáros János Forrás: MTI/Mészáros János

Egyelőre nem okoz nagyobb fennakadást az olaszországi bárányexportban a koronavírus terjedése – tudtuk meg. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecske­tenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta: a karantén néhány települést érint, s ha a városokat le is zárják a hatóságok, a főbb útvonalak és az autópályák továbbra is jól járhatók, ezért a járvány egyelőre nem hátráltatja a szállítmányokat.

A magyar bárányok kivitele jelenleg is folyamatos. Bár a juhágazat igyekszik kiszélesíteni a partneri kört, a legtöbb bárány még mindig az olasz piacra kerül a hazai istállókból. A szakember szerint az idén a korábbiaknál is élénkebb a kereslet, ezen máig a koronavírus felbukkanása sem változtatott, bár ha a járvány a mostaninál is kiterjedtebb lesz, az már komolyabban rányomhatja a bélyegét a fogyasztásra is.

Hajduk Péter szerint idén az egész világon felfutóban van a juh- és bárányhús iránti kereslet. Ennek egyik oka, hogy bizonyos térségekben az afrikai sertéspestis, illetve a madárinfluenza-járvány miatt jelentős hús­hiány alakult ki. A hiányzó húsáru pótlásaként a juh- és a bárányhús is előtérbe került a vásárlók körében. A megnövekedett kereslet pedig az árakra is hatással volt, a drágulás az utóbbi néhány hónapban igencsak dinamikus volt. Alátámasztják ezt a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikái is. A piaci árinformációs rendszer adatai alapján az élő bárány termelői ára február végén megközelítette a kilónkénti 1100 forintot. Ez az egy évvel korábbi szinthez képest több mint kétszáz forintos drágulásnak felel meg, hiszen tavaly ilyenkor kilónként átlagosan 885 forintot fizettek a bárányért.

A megnövekedett kereslet főként a nemzetközi piacokra igaz, itthon nem jellemző, hogy sertés helyett bárki bárány- vagy birkahúst vásárolna a hentesnél. A közelgő ünnep ugyanakkor itthon is hatással van a keresletre, ugyanis a legtöbb bárányhús húsvét tájékán kerül a magyarok tányérjára. A tenyésztők szerint a húsvét közeledte már a hazai keresleten is érződik, ami a következő hetekben tovább fokozódik majd.

Fotó: MTI/Mészáros János

Decembertől február végéig tart a fő elletési időszak az ágazatban, a tenyésztők április elejére, a húsvéti ünnepekre igyekeznek piackész bárányokat nevelni. Az egyik legnagyobb piaci előnyünk ugyanakkor az, hogy itthon szinte egész évben elérhető a fia­tal bárány, sokan az év közepére, az év végére is elletnek. – Természetesen a csúcsidőszakokra minden tenyésztő fokozott figyelemmel készül, de január­tól decemberig folyamatos a kínálat – jegyezte meg a szövetség ügyvezető igazgatója.

Egy évben háromszor van bárányszezon, az állatok több mint felét a csúcsidőszaknak számító húsvét környékén adják el az állattartók, ezt követően a nyári hónapokban a kivitelünk 20-25 százaléka teljesül, míg a karácsonyi ünnepek alkalmával a teljes évi mennyiség 15-20 százaléka hagyja el az országot.

Fontos a hiteles tájékoztatás

Kommunikációs kampányt indít és adatgyűjtésbe kezd a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara a koronavírus miatt leginkább érintett szektorokban, így például a logisztikában vagy az agráriumban tevékenykedő vállalkozások körében – adta hírül tegnap a testület. Az így kapott információkról folyamatosan tájékoztatást adnak majd tagjaiknak. – A koronavírus erősen érezteti hatását a gazdaságon. A jelen helyzetben azonban az a legfontosabb, hogy a piaci szereplők naprakész és hiteles információkhoz jussanak – hívták fel a figyelmet. A tervek szerint cikkeket közölnek, videókat készítenek és találkozókat is szerveznek a témában.