Pórul járhatnak a nyerészkedők

Elfogadhatatlan az élelmiszerek drasztikus drágulása, ezért szigorú hatósági ellenőrzést sürget az agrárminiszter. Nagy István szerint egyes piaci szereplők a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni.

A pánikvásárlást néhányan indokolatlan áremelésre használták Fotó: MTI/Varga György

Semmi sem indokolja az élelmiszerárak drasztikus emelését – jelentette ki pénteken Nagy István, aki kemény hatósági fellépést helyezett kilátásba azokkal a kereskedőkkel szemben, akik a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni. A tárcavezető arra kéri a fogyasztóvédelmi szerveket, hogy mielőbb alapos és szigorú ellenőrzésnek vessék alá az érintett vállalkozásokat. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, az elmúlt hetekben a világjárvány miatti pánikvásárlások nyomán több termék esetében is rövid ideig tartó áruhiány alakult ki a boltokban, ezt azonban csupán a hirtelen megemelkedett kereslet indokolta. – Két héttel ezelőtt szombaton háromszor annyit vásároltak az emberek, mint karácsonykor szoktak, ennek ellenére az ellátás zökkenőmentes volt – hívta fel a figyelmet Nagy István. Az élelmiszeripar szereplői és az üzletláncok beszállítói gyorsan rea­gáltak, a rend pedig néhány napon belül helyreállt a piacon, a gyártók a megnövekedett kereslet ellenére el tudják látni a hazai piacot. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes. – A magyar gazdák és az élelmiszer-előállításban részt vevő vállalkozások szorgalmának és erőfeszítésének köszönhetően hazánk élelmiszer-ellátása biztosított – fogalmazott.

A pánikvásárlást néhányan indokolatlan áremelésre használták
Fotó: MTI/Varga György

Élelmiszerhiánytól tehát nem kell tartani, így az élelmiszerek drágulása – a termelési árak növekedésének mértékén túl – egyáltalán nem indokolt. A vásárlói rohamot ugyanakkor egyes kereskedők igyekeztek kihasználni. Így fordulhatott elő például az, hogy a csirkemell esetében 3000 forintos kilónkénti árral találkozhattak a vásárlók, holott a csirketartók és a feldolgozók mindössze 5-8 százalékkal emelték az átadói árakat, ami a csirkecombnál 50-60, a csirkemellnél 80-100 forint drágulást jelentett. – A túlárazással szemben szigorúan fel kell lépni. Nem szabad engedni, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a kereskedők, piaci szereplők az embereken nyerészkedjenek. Ez a magatartás ugyanis erkölcsileg is elítélendő – emelte ki a miniszter.

Jut tojás a húsvéti asztalra

Nem kell aggódniuk a magyar vásárlóknak, hogy a koronavírus okozta krízishelyzet miatt nem kerül friss hazai tojás a húsvéti asztalra. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint a termelés folyamatos, ahogyan az áruházláncok ellátása is biztosított. A szakmai szereplők szerint a felhalmozás továbbra sem ajánlott. Egy átlagos húsvétkor 270-280 millió darab tojás fogy hazánkban, ami az éves fogyasztás nagyjából tíz százaléka. Bár az elmúlt két hétben átlagosan 30-50 százalékkal több tojást rendeltek meg az áruházláncok a termelőktől, a megnövekedett kereslet azonban nem okoz fennakadást a vásárlók ellátásában. A hotelek, éttermek, menzák által felhasznált mennyiség csökkenése fedezi a megnövekedett lakossági keresletet. Ugyanakkor, mivel a termelői költségek az elmúlt hetekben két-három százalékkal emelkedtek, hosszabb távon pedig további öt százalékkal nőhetnek a gazdálkodók kiadásai, ezért a vásárlóknak is néhány százalékos drágulásra kell felkészülniük. A szövetség szerint ahhoz, hogy a lakosság tojásellátása hosszú távon is biztosítva legyen, az állatjólléti és beruházási támogatások rendszerének továbbra is zavartalanul, a megszokott ritmusban kell működnie.