Újra kell építeni a gazdaságot

További segítség lenne a vészhelyzetben a munkahelyek megvédésére, ha az eddig bejelentetteken túl szélesebb körben is járulékmentes lenne a foglalkoztatás. Akár hat hónapig is. Ezért cserébe a cégeknek újabb hat hónapra vállalniuk kellene, hogy nem bocsátják el az alkalmazottakat – mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor. A Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint a nyár végén talán el lehet kezdeni a gazdaság újjáépítését. A szervezet elnöke fontosnak tartja, hogy azokat a magyar cégeket hozzák helyzetbe, amelyek termelése ki tudja váltani az importált termékek egy részét.

Tanulni kell a multiktól, véli Essősy Zsombor Fotó: Teknős Miklós

Több szervezet, pénzintézetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek is üdvözölték a kormányfő bejelentését a gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedésekről. Azt is lehet tudni, hogy a kormány kész további lépések megtételére.

– A multinacionális cégek nagyon hamar dönthetnek arról, hogy leállítják működésüket és elbocsátják a dolgozókat. A hazai tulajdonú társaságok üzlet- és foglalkoztatáspolitikája nem feltétlenül enged meg ilyen drasztikus lépéseket. Azok a magyar vállalkozások, amelyeknek van kellő tartalékuk, csökkentett bérrel ugyan, de átvészelhetnek néhány hónapot. A bejelentett lépések, így a hiteltrölesztési moratórium nyilván nekik is örömteli hír – mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor, a 2010-ben a hazai középvállalkozói réteg megerősítése céljából létrejövő Magyarok a Piacon Klub elnöke. Mint jelezte, sajnos már most egyre több jel utal rá, hogy egy-két hónapon belül akár az egymilliót is elérheti a munkanélküliek száma. A várhatóan nagy mennyiségű álláskeresőhöz 300-400 ezer fővel hozzájárulhatnak a külföldről hazatérő magyarok is.

– Azok között, akik az elmúlt években Németországban, Ausztriában vagy éppen Angliában próbáltak szerencsét, nem az informatikusok vagy a mérnökök vannak többségben, sokkal inkább a szakácsok, pincérek, takarítók, akiknek a munkája az elsők között szűnt meg a járványhelyzet hatására – magyarázta. Ezzel együtt nemcsak nekik kell meghúzniuk a nadrágszíjat, hanem lényegében mindenkinek. – Néhány napja elképzelhetetlen volt, hogy leállnak például az autógyárak. Ez megtörtént, az ágazatban dolgozó közel 200 ezer alkalmazott és a velük összefüggésben lévő beszállítók élethelyzete elbizonytalanodott – említette a szakértő.

A Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint a szorult helyzetből kiutat jelenthetne, ha mindenki, aki 2020 első napján munkaviszonnyal rendelkezett, a keresete pedig nem haladta meg a statisztikai hivatal szerinti 2019-es átlagot, az a következő öt hónapon keresztül havi bruttó 100 ezer forintot kapna. Úgy számolt, hogy a mintegy 4,5 millió munkavállalóból csaknem hárommillióan eshetnek a besorolás alá. Ez segítené azokat, akiket elküldenek, a munkaerő megtartását pedig azzal lehetne ösztönözni, ha hat hónapig járulékmentes lenne a foglalkoztatás. Nem csak az eddig bejelentett ágazatokban. Ezért cserébe a cégeknek további hat hónapra vállalniuk kellene, hogy nem bocsátják el az alkalmazottakat.

– Havi szinten a GDP kevesebb, mint egy százalékáról van szó, ami bár nemzetgazdasági szempontból húsba vágó döntés, a későbbi növekedés motorját adó munkavállalóknak biztonságérzetet adhat. Nemcsak az esetlegesen karanténban töltendő időszakot teheti elviselhetőbbé, hanem ágazattól és cégmérettől függetlenül a munkáltató által nehezen elkerülhető megszorításokat is segíthet átvészelni – mondta.

Essősy Zsombor szerint a nyár végén talán el lehet kezdeni a gazdaságot újraépíteni. A szervezet elnöke fontosnak tartja, hogy azokat a magyar cégeket hozzák helyzetbe, amelyek termelése ki tudja váltani az importált termékek egy részét. – Jelenleg a kézfertőtlenítőket is Németországból hozzuk be. Ezt felismerve van olyan magyar vállalkozás, amelyik már most átáll ezek gyártására – magyarázta. Szerinte a válságos helyzetben ezért első körben csak a stratégiai jelentőségű üzemeket érdemes megsegíteni, hiszen a kieső importot minél előbb hazai gyártással kell pótolni. Úgy számolt, hogy közvetlen beavatkozással úrrá lehet lenni a nehézségeken. – Ez a probléma legfeljebb 100-200 milliárd forintos állami ráfordítással orvosolható. Ráadásul később a fogyasztásban és adók formájában az összeg visszafolyik a költségvetésbe – tette hozzá.