A klímatudatosság az egyéni felelősségvállalással kezdődik

A tárca tájékoztatása szerint az online megbeszélésen a minisztérium, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Greenstreams, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az Országos Erdészeti Egyesület, a Regionális Energiagazdálkodási Kutató Központ és a WWF Magyarország képviselői vitatták meg, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy 2050-re össztársadalmi szinten megvalósuljon a klímasemleges gazdaságra való átállás. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntartható gazdaság megvalósításának elengedhetetlen feltétele a gazdasági célok összehangolása a klímavédelmi és környezetvédelmi törekvésekkel.

Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a kormány Klíma- és természetvédelmi akcióterve kiemelten kezeli a Kárpát-medence természeti környezetének, gazdag vízkészletének, termőföldjeinek, erdeinek és élővilágának megóvását. A változó éghajlati körülmények miatt fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő biológiai sokféleség megőrzésére és az élőhelyek természeti állapotának fenntartására, javítására. Az akcióterv fontos vállalásokat tett ennek elérése érdekében, például évente egymillió fa ültetésével, az erdős területek bővítésével, a hazai vizek védelmével és a megújuló energiaforrások arányának növelésével.

Botos Barbara ismertette a kormány dekarbonizációs stratégiáját, amely szerint 2030-ra a Magyarországon előállított villamosenergia 90 százalékban szén-dioxid-mentes, a gazdaság pedig 2050-re teljesen klímasemleges lesz. A kitűzött célok eléréséhez komoly társadalmi összefogás szükséges, amelynek a civil szervezetek fontos résztvevői és tevékeny alakítói. A jövőben törekednünk kell arra is, hogy a fiatal generációk számára hosszú távon fenntartható életkörülményeket teremtsünk – mondta a helyettes államtitkár.

A közlemény szerint a megbeszélésen a résztvevők kitértek az állampolgárok környezettudatos döntéseinek jelentőségére is. A klímatudatos társadalom megteremtése az egyéni felelősségvállalással kezdődik, az ambiciózus célok megvalósításához fontos az átfogó és tartós szemléletformálás, mert a klímaváltozás mindenki közös ügye.

Az ITM további egyeztetéseket tervez az érintett iparági, érdekképviseleti és civil szervezetekkel, a kerekasztal-beszélgetések során megfogalmazott javaslatok hozzájárulhatnak a szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló Nemzeti tiszta fejlődési stratégia megalkotásához – hangsúlyozta közleményében a tárca.