A Mohamed bin Szalmán herceghez, a szaúdi trónörököshöz címzett szerdai levélben a képviselők az olajpiac stabilizálását sürgették, azzal fenyegetve Rijádot, hogy amennyiben nem lép, veszélybe sodorja az amerikai-szaúdi gazdasági és katonai együttműködést is. A világ legnagyobb olajexportáló országait tömörítő OPEC+ csoport a tervek szerint csütörtökön tartja videokonferenciáját a termeléscsökkentésről.
„Ha a királyság nem lép tisztességesen annak érdekében, hogy fordítson ezen a mesterségesen létrehozott energiaválságon, akkor arra fogjuk bátorítani az Egyesült Államok kormányzatát, hogy tegyen megfelelő lépéseket” – olvasható az amerikai sajtóban is megjelent levélben.
Republikánus szenátorok még kedden törvényjavaslatot is benyújtottak, amelyben az amerikai védelmi rendszerek (Patriot rakéták és a THAAD védelmi rendszer), továbbá az amerikai csapatok Szaúd-Arábiából történő kivonását szorgalmazzák abban az esetben, ha Rijád nem hajlandó csökkenteni olajkitermelését. A javaslat sorsa azonban bizonytalan, részben mert a kongresszus április 20-ig nem ülésezik, részben pedig mert nem valamennyi republikánus szenátor támogatja az elképzelést.
James Inhofe, az Egyesült Államok egyik olajtermelő tagállama, Oklahoma szenátora például azt nyilatkozta, hogy inkább úgy szeretne nyomást gyakorolni Szaúd-Arábiára és Oroszországa is, hogy a kereskedelmi minisztériumot rábírja annak kivizsgálására, vajon a két ország nem ömlesztett-e dömpingáron nyersolajat a globális piacra.
Szaúd-Arábia és Oroszország egyelőre egymást hibáztatja az olajár elmúlt hetekben tapasztalt zuhanásáért, ami azt követően jelentkezett, hogy március 6-án Oroszország és Szaúd-Arábia nem volt képes megegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelését korlátozó megállapodás meghosszabbításának feltételeitől. Ráadásul a világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány súlyos csapást mért a világgazdaságra, erősen visszavetve az olajkeresletet.
A Brent ára 65,6 százalékkal, a WTI ára pedig 66,5 százalékkal csökkent az első negyedévben. Csak márciusban a Brent hordónkénti ára 54 százalékkal, a WTI-é pedig 55 százalékkal zuhant.
