A családi cégek teljesítményére a kiegyensúlyozottság jellemző: bár gazdasági fellendülés esetén, piaci viszonylatban kisebb mértékű növekedés figyelhető meg náluk, az elmúlt időszak recessziós szakaszában viszont ellenállóbbak voltak, mint a többi cég. A legutóbbi, 2008-as válságkor a családi vállalatok 12 százalékos tőkemegtérülést értek el, miközben a nem családi cégeknél ez az arány csupán 7 százalékos volt.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek hatásai azonban nehezen összehasonlíthatóak a korábbi válságok következményeivel, éppen ezért a K&H a mostani időszakban is kiemelt hangsúlyt fektet a családi vállalatok támogatására. Ennek szellemében online tudástárt indítottak, ahol olyan videókat, illetve írásokat tesznek majd közzé, amelyek gyakorlati megoldásokkal segíthetik a családi cégek tulajdonosait a döntéseik támogatásában, lehetőségeik feltérképezésében – hívja fel a figyelmet Ékes Ákos, a K&H Bank családi vállalatok szakértője.
A családi vállalatok hosszú távú sikeres működése mögött az is áll, hogy eltérő stratégiai megközelítést alkalmaznak a többi céghez képest. Általában az a jellemző, hogy a családi vagyon a vállalatban van. Emiatt különösen ügyelnek a takarékosságra, gondosan, kevésbé kockázatosan fektetik be a tőkéjüket, általában kevesebb hitellel működnek és jóval óvatosabbak az akvizíciós terjeszkedésben, mint a többi szervezet, hiszen a család megélhetése múlik a cég teljesítményén – mutat rá a főbb különbségekre Juhász László, a Boston Consulting Group (BCG) ügyvezető igazgatója. Hozzátéve azt is, hogy éppen ennek a szemléletnek köszönhetően pedig a munkaerő tudásának fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt fektetnek, így stabilabb munkaerővel tudnak tervezni a családi vállalkozások.
A BCG felmérése szerint a tudatos tervezésnek erőteljes szerepe van egy vállalat fejlődésében: a két számjegyű növekedést elérő családi cégek 84 százaléka határozott meg tiszta értékeket és célokat, több mint felük (55 százalékuk) rendelkezik dokumentált, részletes stratégiai tervvel és közel kétharmaduk (63 százalékuk) tervez jelentős lépéseket tenni a digitális képességek fejlesztésének irányába.
