Pluszforrás az élelmiszeriparnak

Már hétfőtől benyújthatják támogatási kérelmüket a hazai élelmiszer-feldolgozók, a kormány egyszeri támogatásából tevékenységük megerősítése mellett dolgozóik további foglalkoztatását biztosíthatják a cégek – mondta el a Magyar Nemzetnek Zsigó Róbert. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerint stratégiai jelentősége van annak, hogy egy ország képes-e biztosítani az önálló élelmiszer-ellátást.

Az államtitkár elmondta, hogy a válság idején csökkent az élelmiszer-pazarlás Fotó: Mirkó István

– Nemrég ért véget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Karanténkutatás elnevezésű felmérése. Milyen eredményekkel zárult a projekt?

– Szerettük volna látni, hogy milyen változásokat hozott a járvány a vásárlói szokásokban és a fogyasztásban, az eredményeket látva pedig szeretnénk felkészültebbek és tapasztaltabbak lenni, ha egy hasonló helyzet érne minket a jövőben. Az egyik nagyon fontos tanulság, hogy felértékelődött a vásárlók körében a termékek tartóssága és csomagolása. Szintén fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy alaposan visszaesett a vásárlások száma, a legtöbben heti egy alkalommal szerezték be a szükséges hozzávalókat. Sokan elkezdtek otthon főzni, a kosarakba így főként a sütés-főzés alapanyagai kerültek, s mivel jutott idő a menü megtervezésére, ezért a bevásárlás is tudatosabban történt. Ennek köszönhetően az élelmiszer-pazarlás is csökkent a háztartásokban.

Az államtitkár elmondta, hogy a válság idején csökkent az élelmiszer-pazarlás
Fotó: Mirkó István

– Voltak, akik a szükségesnél jóval nagyobb készletet halmoztak fel. Mihez kezdhetnek most a többkilónyi tartós élelmiszerrel?

– A felmérésünk idején a lakosságnál átlagosan 36 kilogramm élelmiszer volt. A veszélyhelyzet végéhez érve pedig azt kértük a fogyasztóktól, hogy amire nincs szükségük, azt a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen indított kampány keretében adományozzák el. A kezdeményezésnek köszönhetően országszerte 89 átvételi ponton lehetett leadni az adománynak szánt élelmiszert. Mivel az akció június ­16-án zárult, ezért pontos számaink még nincsenek. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy nem az volt elsősorban a célunk, hogy minél több élelmiszer jusson el ezekre a pontokra, sokkal inkább figyelemfelhívásnak szántuk az ­akciót. Szeretnénk, ha a fogyasztók minél szélesebb körében elterjedne a tudatos, megtervezett vásárlás.

– Nemrég jelent meg az élelmiszertörvény módosítása, amely szerint külföldi termékek esetében a forgalmazó, a hazai áruknál pedig a gyártó felel azért, hogy egy azonos márkanevű termék összetétele és minősége ne különbözzön az Európai Unió egyes tagországaiban. Mit jelent pontosan ez a jogszabályváltozás?

– Néhány éve derült fény arra – egy hazai és egy szlovákiai kutatás eredményeként –, hogy egyes multinacionális élelmiszergyártók más minőségben kínálják termékeiket a kelet-közép-európai blokkban, mint az unió nyugati felében. Bár Brüsszelben kezdetben tagadták a kettős minőség létezését, később az Európai Bizottság vezetői is elismerték, hogy a gyártók élnek ezzel a módszerrel. Számos partnerországgal együtt sikerült elérnünk, hogy bekerüljön a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé a kettős minőségű élelmiszerek gyártása. Az új irányelvet pedig a tagállamoknak is át kell ültetniük a hazai jogrendjükbe. Mi ennek eleget tettünk az élelmiszertörvény módosításával, ami viszont még fontosabb, hogy a teljesítéshez szükséges jogköröket megadtuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih). Ezzel mindenki számára egyértelművé tettük, hogy Magyarországon az élelmiszerlánc-felügyelet megfelelő hatáskört kapott a tisztességtelen gyakorlat elleni fellépéshez.

– Milyen szankcióra számíthat az, aki vét a törvény ellen?

– A végrehajtási rendeletek kidolgozása folyamatban van, a részletszabályok tartalmazzák majd a szankciórendszer mellett azokat a kivételeket is, amikor a gyártók eltérhetnek az azonos összetételtől. A cél az, hogy ha a feldolgozó valamilyen oknál fogva más alapanyagokat használ, ezáltal más minőségű terméket kínál a nyugati piacon, mint hazánkban, akkor azt kötelezően jelölnie kell a terméken. A szankciókról egyelőre csak annyit, hogy a Nébih ezt követően is őrszemként ügyel majd az élelmiszerlánc minden folyamatára, s ha kell, szigorúan fellép a jogsértőkkel szemben. A tisztességtelen gyártókról pedig, ahogy eddig is, a vásárlók is értesülni fognak.

– Az idén második alkalommal csatlakozott hazánk az élelmiszer-biztonsági világnaphoz. Milyen programokkal készültek a június 7-i eseményre?

– Köztudott, hogy hazánk európai uniós szinten is kiemelkedő eredményeket ért el az élelmiszer-biztonság területén. A Nébih ugyanakkor a tisztességtelen vállalkozások kiszűrése mellett az elmúlt évek során arra is nagy hangsúlyt helyezett, hogy partnerként tekintsen a tisztességes cégekre és vásárlókra. A legnagyobb kockázat a háztartásokban van. Az idei világnaphoz kapcsolódóan ezért elindítottunk egy oktatási honlapot, ahová az elmúlt években készített ismeretterjesztő kiadványok, munkafüzetek, tanári segédanyagok mellett két új edukációs kiadványt is feltöltöttünk.

– Főként gyerekeknek szánt anyagokról van szó. Miért épp a legfiatalabb korosztályt szólítják meg?

– Az óvodák, általános iskolások alsó és felső tagozatos diákjainak olyan tananyagokat dolgoztunk ki, amelynek köszönhetően játékos formában, életkorukhoz igazodva sajátíthatják el az élelmiszer-biztonság alapjait. Ők a szüleikre is nagy hatással lesznek, később pedig tudatos vásárlóként maguk is továbbadhatják az így megszerzett tudást. A Nébih oktatási programjának 2017-es indulása óta 84 oktatási intézménybe látogattak el a kollégák, összesen 963 demonstrációs órát tartottak és nagyjából 9500 gyereket értek el személyesen. Mintegy 2200 egyetemi hallgató oktatásához járultunk hozzá és 800 pedagógust vontunk be a programba.