A hirtelen jött szabadnap és az azonnal elvárt munka sem ritka

A legtöbb munkahelyen a főnök elvárja a soron kívüli munkavégzést is, cserébe a beosztottak többsége néhány órára vagy pár napra akkor is távol tud maradni feladataitól, ha csak az utolsó pillanatban szólt erről az igényéről. A hétvégék és az éjszaka a magyar dolgozók túlnyomó többségénél még a pihenésről szólhat, kevés a munka.

Győr, 2020. április 28. Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot helyez egy autó csomagtere és utastere közé, mielőtt berakja a pótkereket az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én. Ezen a napon sikeresen újraindult az Audi Hungaria járműgyártása, mind a présüzemben, karosszériaüzemben, lakkozóban és a járműszereldében. Első lépésben egy műszakban kétezer járműgyári munkatárs kezdte meg munkáját. A járműszereldében műszakonként jelenleg 250 autót gyártanak, a vállalat a termelést a következő hetekben fokozatosan szeretné felfuttatni. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

A koronavírus-járvány kitörése előtt az alkalmazottak töredékének volt lehetősége arra, hogy maga határozza meg, milyen ritmus szerint végezze el a munkáját – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2019 negyedik negyedévében végzett felméréséből. A négymillió alkalmazott közül 145 ezer ember határozhatta meg teljes mértékben azt, hogy mikor kezdődjön és végződjön a munka, s alig haladta meg a félmillió főt azok száma, akiknek részben lehetőségük nyílt erre. Ez azt jelenti, a dolgozók kevesebb mint 20 százaléka dolgozott rugalmas munkaidő-beosztásban úgy, hogy nem a főnöke döntötte el, mikor végezze el a feladatát. Több mint valószínű, hogy ez mára gyökeresen megváltozott, hiszen a koronavírus-járvány miatt sok helyen általánossá vált az otthoni munkavégzés.

Sokakra vár Soron kívüli munka

Nagyobb rugalmasságot engedtek meg maguknak a vezetők abban az esetben, amikor nekik kedvezően a másnapi munkaidő előtt – soron kívül – végeztették el a munkavállalókkal a feladatukat. A felmérés során több mint egymillió beosztott nyilatkozott úgy, hogy ügyfelei vagy főnöke kérésére havonta vagy hetente legalább egyszer el kellett térnie hagyományos munkaidejétől; további 1,2 millió alkalmazottnak ennél ritkábban. A munkavállalók fele tehát a meghatározott munkarendjétől eltérően is dolgozott, elsősorban a szellemi foglalkozásúak körében, a szolgáltatások, leginkább a kereskedelem területein.

A hétvéGéket azért meghagyják

Este, éjszaka és hétvégén a munkavállalók többségének nem kellett dolgoznia. Szombatonként 375 ezer, vasárnaponként 264 ezer alkalmazottnak volt előírva munka, tehát kevesebb mint tíz százalékuk munkaideje érintette rendszeresen a hétvégéket. Ez az arány az esti munkavégzésnél haladta meg a tíz százalékot.

Egy-két óra belefér

A 3,9 millió beosztott közül 2,1 milliónál könnyen megoldható, hogy napközben egy-két órára – rendkívüli esetben – felfüggeszthesse feladatát. Ez egyaránt igaz a fizikai és szellemi munkakörökben dolgozókra, ám a szolgáltatások ágazataiban rugalmasabbak a vezetők. Pár órára elugrani munkaidőben több lehetőségük van a kisebb cégeknél és az állami munkakörökben dolgozóknak, míg a nagyobb vállalatok munkavállalói úgy tartják, csak nehezen elképzelhető ilyen könnyebbség.

A vezetők túlnyomó többsége akkor is elengedi a munkavállalót egy-két napra, ha az alkalmazottak ilyen igényüket három napon belül jelezték. 2,6 millió dolgozó könnyen meg tudja oldani, hogy hirtelen – a munka törvénykönyvében rögzítetteknél jóval később jelezve – kaphasson szabadnapot. Mindössze 1,3 millióan ütköznek nehézségekbe, de így is csak félmillióan látják úgy, hogy szinte alig megoldható a rendkívüli szabadság.

A beosztottakon a nagyobb kontroll

A hivatalos adatok szerint 4,5 millióan dolgoztak a járvány előtt. Közülük 3,9 millióan alkalmazottként, a többiek jellemzően vállalkozóként tevékenykedtek. A felmérés szerint a beosztottak nehezen tudnak eltérni a meghatározott munkaidőtől, ám a többségnek nem okoz nehézséget az egy-két órás vagy pár napos ügyintézés megszervezése. Ugyanakkor a főnök sokszor elvárja, hogy munkaidőn kívül is dolgozzanak a munkavállalók, de látható, a vállalkozói réteg tér el leginkább a meghatározott keretektől. A járványhelyzet miatt mára a kötött feltételek még lazábbá válhattak, ám a pontos munkaerőpiaci hatásokat hosszú távra még az elemzők sem merik megjósolni.