Testvérek között marad

Ha a parlament megszavazza a kormánypártok legújabb közteherviselési elképzelését, az állam nem kér majd sem ajándékozási, sem öröklési illetéket a testvérek közötti vagyonmozgások után. – Több tízezer embernek kedvezhet az új szabály, az érintetteknél pedig évente négymilliárd forint maradhat. Tovább csökkennek tehát a családok terhei – mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András hozzátette: a kormány a válságban sem a megszorításokkal foglalkozik, hanem újabb enyhítésekkel szeretné segíteni a családokat.

Tállai Andrrás parlamenti államtitkár: visszatér a gazdasági növekedés Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

Május végén került a törvényhozás asztalára az illetékszabályok megváltoztatását indítványozó kormánypárti javaslat. Eszerint a jövőben nem kellene illetéket fizetni a testvérek közötti ajándékozás és öröklés után. A legfontosabb részletszabály kimondja, hogy az illetékpasszus értelmében azok számítanak testvérnek, akiknek legalább egy közös szülője van. A mentesség az örökbe fogadott gyermekeknél is ezzel a megkötéssel érvényesülne. Az Országgyűlés támogatása esetén az új kedvezmény már nyáron életbe léphet.

– Újabb lényeges elemmel bővülhet a családokat segítő illetékszabályok köre – kezdte az előterjesztés értékelésekor a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András államtitkár lapunknak felidézte, hogy egy 2010-es szabályváltozás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a vagyon az egyenes ági rokonok között, vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára. – Két évvel később határozott úgy a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba – részletezte az államtitkár, majd megjegyezte, hogy az eddigi kedvezményes szabályok évente nagyjából negyvenmilliárd forintot hagynak a családoknál. Mint mondta, ezeket egészítheti ki az új rendelkezés, amely több tízezer testvér helyzetét könnyítheti meg, náluk hagyva évente összesen négymilliárd forintot.

A kormány változatlanul elutasítja a megszorításokat, inkább kedvezményeket ad
Fotó: Kovács Tamás/MTI

– Akadnak olyan ügyletek, vagyonmozgások, amelyeknél az állam akkor cselekszik a leghelyesebben, ha azokba nem szól bele, azok után nem számít fel közterhet. A vagyon családon belüli mozgása éppen ilyen – fogalmazott Tállai András.

A miniszterhelyettes szerint az illetékmentesség mellett az adórendszer számos eleme védi a családok anyagi helyzetét, óvja vagyonuk biztonságát.

Aki ma dolgozik, annak uniószerte az egyik legalacsonyabb, csupán 15 százaléknyi személyi jövedelemadóval kell számolnia – kezdte az államtitkár, majd azzal folytatta, hogy

az első házasságukat megkötők – mintegy állami nászajándékként – összesen hatvanezer forint adókedvezményre szereznek jogot.

A dolgozó szülők egy gyermek után tízezer, kettő után összesen negyvenezer, három vagy több gyermeknél gyermekenként 33 ezer forint havi kedvezményt érvényesíthetnek.

A négy- vagy több gyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet garantál a jogszabály.

A befektetésre szánt családi összegekre eközben jelentős és, ami szintén fontos, adómentes kamatot kínálnak az állampapírok.

A felhalmozott vagyon átáramlásakor pedig hamarosan már nemcsak az egyenes ági rokonoknak, de a testvéreknek sem kell majd az öröklési és az ajándékozási illetékkel foglalkozniuk

– húzta alá Tállai András, szerinte a 2010 óta alakuló adórendszer a társadalom anyagi megerősödését igyekszik segíteni. Úgy fogalmazott:

– A kormány – elutasítva a balliberális felfogást – még válságidőkben is kedvezményeket alakít ki, s mindenkor nemet mond a lakossági megszorításra.