A luxuscikkek piacáról hiányoznak a pénzes kínaiak Európában

Újra élénkül a kereslet a kiskereskedelemben Európa-szerte. A koronavírus-járvány miatt az egyik legnagyobb veszteségeket elszenvedett ágazat egyik szegmense ugyanakkor még mindig bizonytalanságokkal küzd.

Ahogy Európa lassan magához tér a járvány miatti korlátozások után, az első adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelem, amely az egyik legnagyobb veszteségeket elszenvedett ágazat, újra élénkülő keresletnek örvendhet. A folyamat hasonló ahhoz, amelyet Kína esetében is megfigyelhettünk, amikor ott áprilisban elkezdték feloldani a korlátozásokat. Ami azonban a luxuscikkek európai piacát illeti, a korábban az ágazatban tapasztalt kereslet jó negyven százalékát adó tehetős kínai turisták távolmaradása a Fidelity International szerint meglehetősen bizonytalanná teszi a luxuscikkek piacának rövid távú kilátásait.

Bosszúvásárlás vagy tartós kereslet?

Az európai kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó első adatok biztatónak tűnnek, mivel a betérő vásárlók számának csökkenése a korábbinál kisebb mértékű, de azt még egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi az úgynevezett bosszúvásárlás, vagyis annak a jelenségnek a hatása, amikor a karanténból kiszabadult és vásárlásra kiéhezett vevők túlkompenzálva, a szokásosnál jóval többet költenek. Főleg a német és a svájci kiskereskedelemre igaz, hogy a korlátozások feloldása óta eltelt pár hétben a vártnál nagyobb mértékű talpra állás volt tapasztalható.

Fáj a kínaiak hiánya

A kiskereskedelemtől eltérően a luxuscikkek iránti európai kereslet jövője egyelőre jóval bizonytalanabb, mivel Európából teljesen eltűntek a kínai és más turisták. A kínaiak luxuscikkek iránti éhsége példátlannak nevezhető, és az ilyen termékek európai piacán realizált árbevétel mintegy fele a Kínából érkező turistákhoz köthető. Összességében Kína adja a világ luxuscikk-értékesítésének nagyjából negyven százalékát, és e piac növekedésének hetven százalékát is az ottani fogyasztók idézik elő.

Most azonban, hogy a kínai turisták nem utaznak külföldre, és otthon költik el a pénzüket, Kínában jelentősen felfutott a luxuscikkek iránti kereslet. A Kantonban (Kuangcsou) működő Hermes áruházban például az áprilisi újranyitás napján rekordösszegű, 2,7 millió dolláros forgalmat regisztráltak. Az ágazat szempontjából irányadónak tekintett LVMH szerint már áprilisban is ötven százalékkal nőtt a legnagyobb márkák, például a Louis Vuitton, a Christian Dior, a Bulgari és a Sephora iránti kereslet, miközben a Tiffany a közelmúltban arról számolt be, hogy májusi forgalma kilencven százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Jóval kevesebb mostanában a vásárló a milánói Galleria Vittorio Emanuele II-ben
Fotó: Magyar Nemzet

Kongó luxusüzletek

Mindeközben Európában a divat fővárosainak tartott Milánó és Párizs luxusüzletei szinte konganak az ürességtől, mivel a vásárlók félnek a járvány második hullámától, és a súlyos globális recesszió is eltántorítja őket. Európa talpra állása – és az idegenforgalom újraindulása − során a következő nagy próbatétel az lesz, amikor több ország is megnyitja a határait az EU-tagországok utazói előtt. Az elmúlt 12 hónap során a luxuscikkek forgalma nagyobb volt a tágabb szektorátlagnál, aminek hátterében a Kína részéről megnyilvánuló tartós kereslet állt. Ennek – és a fogyasztók bizonytalan jövőjének – ellenére még mindig kedvezően ítéli meg a Fidelity luxuscikkek piacát. Az itt működő cégek jellemzően stabil mérleggel, magas haszonkulccsal és – a rugalmasabb ellátási láncnak köszönhetően – kedvezőbb raktárkészlet-gazdálkodási pozícióval rendelkeznek. A piacvezető cégek ezt az előnyüket arra használták ki, hogy tovább erősítsék a pozíciójukat az ellátási láncuk és az üzletmenetük fenntarthatóságának javítása révén. Mindez tartós, fenntarthatóan előállított és később még jó áron eladható termékeket eredményezett: pontosan azt, amire a fogyasztók manapság vágynak. Emiatt továbbra is előnyben részesítik a Fidelity Intarnational szakemberei e nagy múltú cégek némelyikét, mivel a járvány idején dacolni tudtak a válság hatásaival, most pedig gyorsan talpra tudnak állni.

– A kellemes meglepetést hozó rövid távú adatok ellenére a kiskereskedelem hosszú távú kilátásai rendkívül bizonytalanok, mivel a koronavírus-járványt követő új világban számos strukturális kérdőjel övezi a kiskereskedők üzleti modelljét, és a második hullám veszélye is itt lóg a levegőben. A talpra állás egyelőre viszonylag jó ütemben zajlik, de az is egyértelmű, hogy a második negyedévben a vállalkozások az értékesítési árbevételük meredek zuhanásáról fognak beszámolni, és az árleszállítások kedvezőtlen hatással lesznek a nyereségességre – foglalja össze Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép-európai igazgatója.