Agrárbárók helyett a kisgazdaságoké a főszerep

Jóval több kisebb, családi gazdaság működik ma az országban, mint 2010 előtt, ami a kormány birtokpolitikájának sikerét mutatja – hívta fel a figyelmet a napokban az agrárminiszter. Nagy István szerint álságosak a kabinet intézkedéseit támadó ellenzéki állítások. Az elmúlt tíz év eredményeit kétségbe vonó írások a tényeket figyelmen kívül hagyva, politikai megrendelésre készülnek a tárcavezető szerint.

Nagy István agrárminiszter: több lett a kisbirtokos Fotó: Havran Zoltán

– A hazugságot terjesztők hamis vádjai ellenére a kormány földpolitikája sikeres, a magyar vidék fellendülésének feltételeit teremti meg azáltal, hogy nagyban elősegíti az agrárközéposztály, a kis- és középbirtokos réteg agrárgazdasági pozíciójának megerősödését – szögezte le Nagy István agrárminiszter. Majd megjegyezte: minden, jellemzően politikai megfontolások mentén készült tanulmány, valamint az azokból politikai megrendelésre született és a kormány birtokpolitikáját támadó felszólalás, újságcikk hangzatos ugyan, de megállapításai a tényekkel hadilábon állnak.

Az agrárminiszter ezzel Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének kérdésre válaszolt, amelyben a képviselő egy, a Népszava.hu-n megjelent írásra hivatkozott. Az említett cikkben egy 2018-ban készült tanulmány szerint mind az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek száma, mind az általuk használt földterület nőtt az ötven hektárnál nagyobb, de különösen a száz hektárt meghaladó birtokkategóriákban. A nagybirtokosok arányán az sem változtatott, hogy a kormány 2015 és 2016 között több százezer hektár földet értékesített. A Népszava.hu cikke szerint az állami földeladások legnagyobb nyertesei a nagyobb gazdaságok voltak.

Nagy István agrárminiszter: Több lett a kisbirtokos
Fotó: Havran Zoltán

Nagy István rámutatott: a nagybirtokok és a közepes, illetve kisgazdaságok aránya 2010 és 2020 között jelentősen megváltozott. Egyrészt a gazdálkodó szervezetek által használt terület aránya 46-ról 37 százalékra csökkent az elmúlt évtizedben, az egyéni gazdaságok pedig 2019-ben a mezőgazdasági terület 63 százalékát művelték, ami kilenc százalékkal haladja meg a 2010-es szintet. Az agrárminiszter szerint a nagybirtokok háttérbe szorulását az is jól mutatja, hogy a nagyobb gazdaságok által igényelt támogatás 2010 és 2019 között negyven százalékkal csökkent. Tavaly már csak a földterületek 15 százaléka után igényeltek támogatást e gazdasági szereplők. – Az időről időre felbukkanó és az elért eredményeket kétségbe vonó írások közös jellemzője, hogy szerzőik mintha nem lennének tisztában a hatályos földforgalmi szabályozással – húzta alá Nagy István.

Az elmúlt években a hazai földpolitikával kapcsolatban megjelent írások visszatérő eleme a szűk kedvezményezetti kör mítosza is. Ez a vélekedés végigkísérte a kormány Földet a gazdáknak! programját is, holott a tények azt mutatják, hogy néhány kivételezett helyett a regisztrált magyar földművesek harminc százaléka, azaz közel harmincezer gazda vásárolt valamilyen állami tulajdonú parcellát az árverések során. Nagy István szerint megmosolyogtatónak hat az az állítás, miszerint az Orbán-kormány alatt egy szűk kedvezményezetti kör juthatott földbérlethez. A valóság ugyanis az, hogy míg a korábbi, szocialista kabinetek idején csak néhány száz kiváltságosnak volt lehetősége igencsak kedvezményes feltételek mellett földhöz jutni, addig – a 2010 előttihez hasonló méretű területen – ma már csaknem nyolcezer személy gazdálkodhat.