Tesco: többlépcsős lehet a leépítés, rosszabb a helyzet a vártnál

Feszült a hangulat a Tesco áruházlánc londoni anyavállalatánál: úgy tűnik, az ottani tőzsdén jegyzett vállalat tulajdonosai a vártnál kedvezőtlenebb hírekre számíthatnak a nemrég soron kívül elrendelt átvilágítás végső eredményeként – tudta meg a Magyar Nemzet a hazai piacon is meghatározó kereskedelmi szereplő belső köreiből.

Londoni forrásunk azt jelezte, hogy a jelentés egyes konkrétumai már ismertek a központban, de a megszűnő lengyel vonal mellett a magyar leányt is magába foglaló Tesco Europa csoport többi tagjánál, a cseh és a szlovák piacon még zajlik a körülmények feltérképezése, vagyis még nincsenek végleges számokon alapuló döntések.

Az eddigi adatsorok forrásunk szerint ugyanakkor rosszabbak a vártnál, ezért egyre nagyobb az esélye, hogy elkerülhetetlenek lesznek további drasztikus lépések legkésőbb az aktuális üzleti év végéig.

Nem sokat változtat ezen, hogy a cégvezetés örömére május végén a Tesco jó eredményeket mutatott fel a pandémia legaktívabb időszakára, amikor éves összevetésben 12 százalékkal több élelmiszert értékesített, főként az interneten.

Árnyalja a képet, hogy sürgősségi mentőlépésként a brit piacon is nagy szereplőnek számító kereskedelmi vállalat idén adókedvezményhez jutott az anyaországban a koronavírus hatásai­nak kivédésére, ezért a külföldi sajtóban bírálták, hogy az állami támogatás mértékéhez nagyon hasonló összegű, összesen 635 millió font osztalékot állapítottak meg a részvényeseknek.

A Tesco a nyár elején már döntött a lengyelországi kivonulásról, és úgy tudjuk, a cseh és a szlovák vonalon is azt vizsgálják, a leányok eredményei hogyan tudják még jobban megtámasztani az asztalfőn lévő egyesült királyságbeli anyacéget.

A kilátások meglehetősen vegyesnek tűnnek, de a régiónk­ban folyamatban lévő, eleddig boltszűkítéseket, munkakörök megszűnését, készletcsökkentést, végső soron piaci kivonulást is jelentő központi racionalizálási terv további irányát sejteti a The Guar­dian nemrég megjelent cikke.

Eszerint elrendelték mintegy kétezer kisebb angliai Tesco expresszben, hogy augusztus 24-ig szervezzék ki a külsős takarítóvállalkozásokat, mert a költséghatékonyság érdekében ezentúl az áruházi dolgozóknak kell majd tisztán tartani az üzleteket. A lap megjegyzi, hogy meglepő ez a lépés egy olyan időszakban, amikor minden korábbinál fontosabb a fokozott higiéniai előírások betartása, amire a cég azt jelezte, „soha nem volt ilyen fontos” a higié­nia, ezért az áruházakban növelik az erre fordított kapacitásokat. A The Guardian megszólaltatta a Tesco elnökét is. Eszerint John Allan helyes lépésnek tartja az állami támogatáshoz hasonló mértékű osztalék kifizetését a részvényeseknek, mivel támogatták a céget a korábbi számviteli botrányból való ötéves felépülésben. Magyarországon a jövő év március végéig tart az aktuális üzleti év, ami londoni forrásunk szerint azt jelenti, hogy a második félévben történhetnek további racionalizáló intézkedések.

A sajtóban nemrég megjelent, hogy a belső levelezésben hétszáz embert érintő csoportos létszámleépítésről számoltak be a munkavállalóknak, amelynek kapcsán a Tesco azt jelezte, hogy csupán technikai jellegű az érintett számú munkakörök megszűnésének bejelentése a megyei munkaköri hivatalokba. Korábban Matt Simister, a Tesco E­uropa vezetője lapunknak nagyinterjúban mutatta be a még a pandémia előtt lezárult nagyszabású átalakulási stratégiát, amelynek során a magyarországi hipermarketek területeit szűkítették, más cégek bérlőinek adták ki, eközben az áruválaszték egyes termékkörök elhagyásával minőségibbé, de szűkebbé vált.

A lényegében diszkontosításról szóló menetrendben több munkakör átalakult, ennek következménye a mostani technikai intézkedés, aminek végére, úgy tudjuk, az érintett dolgozói kör legfeljebb nagyjából nyolc-tíz százalékának nem lesz új feladatköre a Tescónál. A fordulatot inkább a szeptemberre véglegessé váló belső átvilágításról szóló jelentés hozhatja Londonból, ami forrásunk szerint a pesszimista válságstratégiát léptetheti életbe. Ez a kötelező minimálbér-emelések évei előtti időkben még több mint 21 ezer, most pedig 15 ezer magyar munkavállalót foglalkoztató leányvállalat esetében a legnagyobb havi kiadásként számon tartott bérköltségek megvágását jelentheti, vagyis nagyobb arányú, több hullámban megvalósítható létszámleépítéseket – mondta az anyavállalat alkalmazottja. Megjegyezte: a pénzügyi helyzet pillanatnyi mentése mellett az átvilágítás célja az is, hogy az eredmények kontrolljával folyamatosan készítsék fel a vállalat értékesíthető elemeit a régiós tulajdonoscserékről szóló tárgyalásokra.